2013. december 18., szerda

11.rész Újabb akadályok

(Mark)


Izgatottan vártam Tommi válaszát.Látszott rajta,hogy nagyon gondolkodik.A mellettem álló lányra pillantottam.Láttam rajta hogy izgatott,de ugyan akkor fél a választól.

-Elvállalom.-mosolygott Tommi.
-Köszi Tommi,jövök neked eggyel.-mosolyodtam el.
-Nincs mit,de miért ilyen fontos edzőt találni neki?-tudakolta.
-Kimi beajánlotta Éric-nél,mert Romain-nak balesete volt.Az orvosi vizsgán átment,edzőt is találtunk.Szóval most jön a szabad edzés.-soroltam.
-Hű!Nem irigyellek.De hajrá!Bár,nem ismerlek,de szerintem menni fog neked.-kacsintott Alex-re.
-Köszi.-mosolyodott el végre Alex.
-Egyébként hogy kerül egy ilyen csinos lány a Száguldó Cirkuszba?-bókolt Tommi Alex-nek.
-Romain eltörte a lábát,a két plusz pilótánk meg nem ér rá.Ezért Kimi előállt egy tervvel,ami röviden arról szólt hogy Alex helyettesítse Romaint.Éric nagy győzködés árán,de 3 kört engedélyezett Alex-nek.Mert az orvosi eredményei jók voltak és vett már részt GP2-es versenyeken.-válaszoltam helyette.
-Hű!Akkor ez egy mozgalmas napnak bizonyul.-bólintott elismerően Tommi.
-Hát igen.-sóhajtott Alex.
-Véletlenül nem Damon Salvatore és Victoria Donoven lánya vagy?-Tommi kérdése váratlanul érte Őt.Beletelt egy kis időbe mire válaszolni tudott.
-Igen,de már 10 éve meghaltak.-Alex ugyan olyan jól tudja titkolni az érzéseit.Legalábbis most nem látszott rajta hogy kissé nehezére esik neki a szüleiről beszélni.
-Sajnálom.De szerintem most nagyon büszkék rád.-bíztatta tovább Tommi Alex-et.Ezután beállt az a bizonyos csend,ami már-már kezdett kínos lenni.
-Nekünk most mennünk kell.Pár perc és kezdődik az edzés.-törtem meg a kínos csendet.
-Oké.Majd szóljatok hogy Éric hogy döntött.-vakarta meg a tarkóját zavartan Tommi.
-Mindenképpen.-azzal visszaindultunk a Lotus motor home-jába.
A home elött összefutottunk Ayao-val,aki Romain versenymérnöke.
-Á!Pont titeket kereslek.-kiáltott fel Ayao amikor meglátott minket.
-Alex,ő Ayao.Romain versenymérnöke.-mutattam be egymásnak őket.



(Alex)



-Szia,Ayao Komatsu vagyok.-mutatkozott be egy kb velem, egymagasságú ázsiai férfi.Tippem szeriont japán lehet.
-Jó napot!A nevem Alex Salvatore.-illedelmesen bemutatkoztam.

-Kérlek tegezzél!Még csak 30 éves vagyok!-akadt ki Ayao azon hogy "Szia" helyett "Jó napot"-ot köszöntem neki.
-Oké.-egyszerűen mosolyognom kellett a reakcióján.
-Én most rábízlak Ayao-ra.Ő majd majd a kocsihoz vezényel és minden hasznos dologgal ellát.Nekem különben is Kimi-vel kéne lennem.-azzal magunkra hagyott.Zavartan néztem a még mindig vigyorgó Ayao-ra.
-Gyere.Bemutatlak a szerelőknek,aztán megnézzük hogy hogyan hagyod le a többieket a pályán.-veregette meg mosolyogva a vállamat.
-Azért nem vagyok olyan jó!Csak 3 GP2-es versenyem volt.Azokon sem szerepeltem valami jól.-kezdtünk el a boxutca felé sétálni.
-Mintha csak az apádat hallanám.-mosolygott maga elé.
-Te ismerted az apámat?-kaptam fel a fejemet az aszfalt bámulásáról.
-Igen.Bár csak néha tudtam vele beszélni.Ő mindig a hibáit látta,még akkor is mikor a dobogón állt.-állt meg a Lotus boxa előtt.A boxba beérve 15 fiú fordult felénk izgatottan.
-Alex, ők itt a szerelők.Név szerint Damien,Lee,Jordan,Paul,Sam,Tom,Jack, Franco,Pierre,Dominic,Edy,Marco,Junior,Carlos és Felix.-mutatta be a fiúkat sorban Ayao.
-Sziasztok.Alex Salvatore vagyok.Nem tudom hogy a Lotus versenyzője leszek-e,de remélem ha kevés ideig is,de jól kijövünk majd és jó kis csapatot fogunk alkotni.-mosolyogtam rájuk.
-Mi is ebben reménykedünk.Én vagyok a szerelőcsapat vezetője.-lépett előrébb Jack.
-Alex,kérlek menj be az öltöződbe és öltözz át.A ruha már ki van készítve.-mutatott Ayao egy fehér ajtóra.
-Oké.-indultam meg a szoba felé.Mikor beléptem egy barna szekrényt,egy kanapét és egy fogas fogadott.A kanapén egy Lotus-os overál volt.
"Gondolom ez Romain overálja.Remélem egyszer a sajátomat viselhetem."
Ám ekkor megakadt a szemem egy feliraton.
"Alex Salvatore"
Ez volt az overál derék részére írva.Hihetetlenül boldog lettem.
"Akkor ez mégis az én saját overálom!Ezt el sem hiszem!Apa,anya!Nézzétek! Saját overálom van!"
Gyorsan felvettem az overálomat,majd megnéztem magamat abban a tükörben amit a szoba rejtett sarkában találtam meg.A tükörképemhez odaképzeltem apát és anyát ahogy mosolyogva állnak a két oldalamon.
-Tänään minä näytän heille, että olen niin lahjakas kuin sinä,isä!(Ma megmutatom nekik,hogy én is olyan tehetséges vagyok mint te,apa!)-suttogtam finnül.Ekkor kopogásra lettem figyelmes.
-Kész vagy?-jött az ajtó túloldaláról Ayao hangja.
-Igen.-nyitottam ki az ajtót mosolyogva.
-Mintha csak rád öntötték volna!Nagyon jól áll.-ámélkodott Ayao mikor meglátott.
-Kittos.(Köszi.)-észre sem vettem hogy áttértem finnre.
-Bocsánat,nem vettem észre hogy áttértem finnre.Egyébként csak annyit mondtam hogy "köszi".-szabadkoztam.
-Nincs semmi baj.Ezt a szót sokszor hallottam már finnül.De kérlek továbbra is angolul beszéljünk.Oké?-indultunk el a kocsi felé.
-Okay.-álltam meg az autó mellett.
-Itt a sisakod.Mivel még nincs saját sisakod,így egy átlagos sisakkal fogsz ma szerepelni.Itt a fülesed.Ezzel tudunk majd edzés közben komunikálni.-adta a kezembe a sisakot és a fülest.A fülest a fülembe dugtam,majd a fejemre húztam a sisakot.
-Még valami?-kérdeztem és éreztem hogy egyre izgatottabb leszek.
-Itt vannak a kesztyűid.-adta a kezembe a fekete kesztyűket amiket rögtön felhúztam a kezemre.Mivel nem adott mást így beszálltam a kocsiba.Eléggé nehezen ment.De Ayao és Carlos segítettek nekem.
Mikor már a kocsiban ültem bekötve hirtelen megszólalt a rádióm.
~Mindjárt kimehetsz a pályára.Milyen az ülés?-hallottam meg Ayao hangját.
-Kényelmes.-válaszoltam.
~Akkor ezen nem kell állítanunk.Most viszont már kimehetsz a pályára.Itt nem muszáj előznöd.A lényeg hogy minél gyorsabban tegyed meg a kiszabott 3 kört.Rendben?-jött az utasítás.
-Rendben.-indultam el kifelé a pályára.
~Hajrá kislány!-buzdított Ayao.
Innentől fogva csak az autóra és a pályára koncentráltam.Nem tudom hogy milyen időt futottam vagy,hogy letelt-e már a 3 kör.
~Ez az kislány!Tiedé a 3.leggyorsabb kör!-kiáltott bele a rádióba Ayao.
-Oké.Még hány kör van vissza?-kérdeztem semlegesen.
~Még 1 kör.Ha így csinálod akkor mindenkit lealázol!Hajrá!-buzdított tovább. 
Ez még gyorsabb tempóra buzdított.Mikor véget ért az utolsó köröm is, szó nélkül behajtottam a boxutcán keresztül a boxba. Junior és Marco segítettek kiszállni a kocsiból.
-Szép volt!Még sosem láttam újoncot ennyire küzdeni egy szabad edzésen.-vette le a sisakomat Junior.
-Szerintem ez nem is volt olyan jó!-húztam el a számat.
-Te az apádra és Kimire is hasonlítasz!Ők is ugyan így panaszkodtak az eredményeik miatt.-hallottam meg Ayao hangját a hátam mögül.
-Hát, ez is azt jelzi hogy Damon lánya vagyok.-csaptam bele a feltett kezébe.
-Ez igaz.Még a hajatok és a szemetek színe is ugyan az.De a mosolyod,az az anyukádé.-rajzolt a levegőbe egy mosolygós smileyt.
-Hát igen.Én most megyek és átöltözök.-indultam vissza az öltözőmbe.Miután becsuktam az ajtót elkezdtem visszavenni a ruháimat.



(Kimi)


Mikor kiszálltam a kocsiból a boxban, Dimitri nevetve jött felém.
-Alex sokkal jobb volt mint Te!-csapott a vállamra.
-Ez van.Majd legközelebb én leszek a jobb.-rántottam meg a vállamat és indultam el az öltözőm felé.Az öltözőbe beérve elkezdtem levenni a vastag overált.
"Tényleg elég jól ment a pályán.Remélem Éric beveszi a csapatba.Bár ehhez Lopeznek is lesz egy-két szava.De ha kell, akkor vele is szembeszállok!Hiszen most derült ki hogy Alex milyen tehetséges!"
Amint kiléptem az öltözőmből elindultam a szomszéd boxba hogy Alex-szel együtt elmenjek Éric-kel beszélni.
A boxba átérve Jack jött vigyorogva felém.
-Min vigyorogsz ennyire kicsi Jack?-poénkodtam a barna hajú amerikai csávóval.
-Még mindig egy magasak vagyunk!-durcizott be.
-Azt te csak hiszed!Én 2 mmrel nagyobb vagyok!-húztam ki magamat.Már éppen visszavágott volna, mikor a szemüveges Felix sétált oda hozzánk.
-Már megint veszekedtek?-kíváncsiskodott.
-Nem.-vágtuk rá egyszerre, amin persze nevetni kezdtünk.
-Figyú Kimi!Igaz hogy Te ajánlottad be Alex-et a főnöknél?-igazította meg a szemüvegét Felix.
-Igen.De hol van most?-néztem szét a helyiségben.
-Alex vagy a főnök?-húzta fel a szemöldökét Jack.
-Alex!-néztem rá amolyan 'szerinted?' nézéssel.
-Ja, ő még öltözik.Eszméletlenül jól teljesített a pályán!Ayao szinte üvöltött a rádióba mikor meglátta hogy Alex-é a 3. leggyorsabb idő.-ecsetelte Jack.
-Csodálom hogy Alex nem lett halláskárosult.-bólogatott hevesen Felix.
Az amerikai és az angol heves bólogatása és az hogy Ayao üvöltözik egy fülhallgatóval a fülén,nevetésre kényszerített.
-Mi ilyen vicces?-hallottam meg a hátam mögül Alex hangját.
-Már én sem tudom.-nevetett tovább Jack,amihez Felix is csatlakozott.
-Aha.Hé, Kimi!Te mit keresel itt?Nem Dimitri-vel kéne átnézned az eredményeidet?-vont kérdőre Alex.
-Azért jöttem hogy elvigyelek Téged és az eredményeidet Éric-hez, hogy döntsön a sorsodról.-hagytam abba a röhögést.
-Akkor szólók Ayao-nak.Ő jobban el tudja majd magyarázni a dolgokat mint Én vagy Te.-azzal elindult a helyiség másik végében álló japán férfihoz.Pár perces beszélgetés után velük együtt indultam vissza Éric irodájához.Az iroda ajtajához érve Alex kezdett ideges lenni.Nyugtatólag megsimogattam a hátát.Látszólag ez hatott,mert lenyugodott.
Mikor beléptünk az irodába, Éric mellett ott állt Gerard Lopez aki a Lotus elnöke.
-Jó napot!A nevem Alex Salvatore.-mutatkozott be Gerard-nak Alex.
-Jó napot.Gerard Lopez vagyok, a Lotus elnöke.-viszonozta a gesztust Gerard.
-Gerard azért van itt hogy döntést hozzunk Alex sorsáról.Láttuk,hogy hogyan szerepeltél az edzésen.Én teljesen megdöbbentem mikor láttam hogy a 3.legjobb időt futottad.-mosolygott Éric.
-Ayao,voltak gondok a kocsival?-kérdezte Gerard.
-A külső szárnyon kell még állítani.De más gond nem volt.Kiválóan tudtam dolgozni Alex-el.Itt vannak az edzés eredményei.-adta át azt a sok iratot Éric-nek,amiket eddig a kezében szorongatott.
-Egy jól sikerült szabad edzés nem elég ahhoz hogy pilóta legyen!-rázta meg a fejét Gerard.
"Na, itt kezdődnek a gondok.Valahogyan meg kéne győzni Lopezt hogy Alex igenis jó pilóta lesz."
-De ez is kell ahhoz hogy valaki jó pilóta legyen!Te is láttad hogy hogyan vezet a pályán!Tisztára olyan komoly a pályán mint Kimi!-állt ki Éric Alex-ért.
-Ez igaz,de ez nem lányoknak való sport.-utalt Gerard arra hogy a Forma 1 mennyire megterheli az ember szervezetét.
-De az orvosi vizsgálatokon jól szerepelt!-szálltam szembe én is az elnökkel.
-De nem biztos hogy a továbbiakban is bírni fogja a megterhelést!-Gerard hajthatatlan volt.
-Szerintem elég erős Alex szervezete ahhoz,hogy pilóta legyen!-állt ki érte Ayao is.
-Gerard,kérlek.Én hiszek Alex-ben.Tudom azt,hogy mire lenne képes ha engednéd hogy versenyezzen.Ő feljebb hozná a csapatot a VB-n.-játszottam ki az utolsó ütőkártyámat.Tudtam hogy Gerard-nak milyen fontos a VB-s helyezés.Látszott az arcán hogy ez hatott rá.
"Ha ez sem használ,akkor ez veszett ügy."
-Jól van.Gondolom a FIA tud arról hogy ma Alex kocsiba ült.-nézett Éric-re aki bólintott egyet.-Felhívom az egyik FIA tagot,hogy holnap jöjjön ki hozzánk.-nézett újra ránk Gerard.
-Most mehettek.A többit én és Gerard majd intézzük.-küldött felénk egy biztató mosolyt Éric.
-Viszlát!-mondtam és kisétáltunk a teremből.



(Alex)


Eddig tartott az álcám, amit beszélgetés közben felvettem.Nem akartam,hogy azt lássák izgulok és félek is egyben.Félek attól,hogy a FIA végül nemet mond.Mégis izgulok a válaszuk miatt,talán erre rátesz az az adrenalin löket,amit a szabad edzés miatt kaptam.
Az az álca,amit felvettem,most darabokra törött.Ezt jelezte az is,hogy kis híján összeestem.Szerencsére Kimi még idejében megragadta a kezemet és talpon tartott.
-Hé!Jól vagy?-méregetett aggódva Kimi.
-I....Igen.-erőltetem mosolyt az arcomra.
-Dehogy vagy jól!Fal fehér az arcod!-Kimi utolsó mondatára az eddig vígan beszélgető edző és mérnök is aggódva nézett rám.
-Mit ettél ma?-kezdte el vizsgálni az arcomat Mark.
-Müzlit és egy almát.-toltam el magamtól Kimit.Ám alighogy elengedett, megszédültem és majdnem a padlón kötöttem ki.Szerencsére Kimi-nek jók a reflexei, így újra elkapott.
-Menjünk vissza a hotelba.Ott rendelünk neked ételt.Mert a szervezeted ezzel a szédüléssel jelzi,hogy nem ettél normálisan.-dorgált meg Mark.
-Rendben.-adtam be a derekam és indultunk el a parkolóhoz.Még ez a kis táv is nehezemre esett.Mikor végre beültem hátra a kocsiba,mélyet sóhajtottam.
-Ne aggódj,pár perc és a hotelban leszünk.-ült be mellém Mark.Válaszul csak egy fáradt mosolyt küldtem felé.
Mark-nak igaza volt.Alig telt el 10 perc és máris a hotelban találtam magamat.Egyenesen a hotel éttermébe mentünk,ahol leültettek egy asztalhoz és a kezembe nyomták az étlapot.Először csak egy egyszerű levest akartam enni,de végül belém tuszkoltak még 3 különböző ételt.Ja, és még a desszertről nem is beszéltem!Egy nagy tál epret és málnát kaptam tejszínhabbal.Mivel már a levesnél megjött az étvágyam,így ezeket könnyű szerrel tömtem magamba.Persze jót mulattak azon,amikor egy kis tejszínhab került az orromra.Először nem értettem,hogy mégis mi olyan vicces.Aztán Kimi felém tartotta a telefonját,aminek a fekete képernyőjében megláttam a tejszínhabot az orrom hegyén.Erre már nekem is nevetnem kellett.Erre az összes vendég úgy nézett ránk,mintha hülyék lennénk.Mivel már jóllaktam és nem akartuk zavarni a többi vendéget,így inkább felmentünk a hotel szobáinkhoz.Mark azt tanácsolta hogy próbáljak aludni egy kicsit,mert holnap hosszú napom lesz.Kicsit nyafogtam,mert nem akartam még aludni.Viszont Kimi-nek erre is volt megoldása.Az az ötlete támadt hogy nézzünk filmet az én szobámban,mert ha esetleg film előtt vagy közben elalszok,ne kelljen átcipelnie az ágyamba,mert akkor tuti, hogy felébredek.
-De én választok filmet!-szögeztem le a szobába beérve.
-Oké,de ne legyen romantikus film!-szabta ki a feltételét.
-Akkor akciófilmet nézünk.Mit szólsz a Halálos iramban-hoz?-olvastam fel a film címét a borítóról.
-Azt még úgyse láttam.-dobta le magát a kanapéra.
-Hogy hogy nem láttad?-ültem le mellé miután bekapcsoltam a filmet.
-Nem volt rá időm.Tudod a versenyzés sok időmet elveszi.-nézett maga elé szomorúan.
-Tudom.Apa is sokszor volt távol tőlünk.De sosem panaszkodtam vagy sírtam ez miatt.Mert tudtam, hogy a munkája miatt muszáj néhány hétre magunkra hagyni.Hidd el,ettől még nem vagy rossz ember!-simogattam meg a kezét.
Erre a mozdulatomra rám kapta a tekintetét.Különös fény csillant meg,a most zöld színbe burkolózó szemeiben.Valamennyire ismertem már a finnt,de ez a nézése ez idáig titok volt előttem.Hajtott a kíváncsiság,hogy megtudjam, mi jár most a fejében.Ám ahogy jött, úgy el is tűnt ez a különös fény a szeméből.
-Nézzünk inkább a filmet.-javasolta,majd a tv felé fordult.Én is így tettem. A film további részeiben csöndben ültünk egymás mellett.

Miután véget ért a film, Kimi átment az ő szobájába,én pedig úgy ahogy voltam bedőltem az ágyba,majd pár perc múlva már mélyen aludtam.

2 megjegyzés:

  1. Szia :)

    Csak gratulálni tudok :) Egy sokkal gördülékenyebb részt sikerült összehoznod, érdekes volt és odafigyeltél azokra, amit javasoltam :)
    Végülis a gyakorlat teszi a mester. Csak így tovább, nem gondoltam, hogy ebben az irányba viszed a történetet, de izgalmasnak ígérkezik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm.Először féltem kitenni az oldalra ezt a részt.De az osztálytársaim és még jó pár ember biztatott.Nem hittem volna hogy ennyi embert érdekel majd a történetem!Főképp nem azt,hogy az osztálytársaim megkérnek arra hogy írjam bele őket a történetbe!
      Köszönöm neked a sok segítséget!Nagyon hálás vagyok Neked!

      Törlés