12.rész A FIA dőntése

(Kimi)


Miután kikapcsoltam a filmet,visszasétáltam a szobámba, és egyből bedőltem az ágyba.Nem tudtam aludni.Túl sok érzés kavargott bennem,amiket képtelen voltam megfejteni.Még a feleségem irányában sem éreztem hasonlókat,mint most Alex-nél.Ha a közelemben van akkor megnyugszom,de ugyan akkor féltem is.Néha nem értem hogy mit is érzek Alex iránt.Barátságot vagy ennél többet?Nem tudom,hogy jelenleg hol állunk.Mit jelentek Én Neki?Erre a kérdésre csakis Ő tud választ adni!


(Alex)


Reggel a napsugarakra keltem.Izgatott voltam,mert ma fog eldőlni a jövőm.
Gyorsan letusoltam,majd egy szál törölközőben tanácstalanul álltam a nyitott szekrényem előtt.Nem tudtam eldönteni,hogy mit vegyek fel,ezért felhívtam Ninát hátha Ő tud segíteni.
~Szia!Hogy vagy?-kérdezte vidáman Nina mikor végre hajlandó volt felvenni a telefont.
-Szia!Köszi,jól.Nos,kéne a szakértelmed.Nem tudom hogy mit vegyek fel!-tértem rögtön a tárgyra.
~Csak nem randizni mész Kimi-vel?-már a hangján is érezhető volt hogy vigyorog.Ezzel engem totálisan zavarba hozott.
-Dehogy is!Inkább elmesélem az egészet,mert úgy könnyebben megérted a helyzetet.-azzal mindent elmeséltem neki ami tegnap történt.
~Hm.....Szerintem egy fekete farmert,egy fekete cipőt,egy fekete pulcsit és azt a kissé fakó színű fehér pólódat amin az angliai zászló van.-adott tanácsot kis gondolkodás után.
-Köszi!Nem tudom hogy mihez kezdenék nélküled!-hálálkodtam neki és közben kivettem a szekrényből azokat a ruha darabokat amiket mondott.
~Szívesen segítek neked.Sok sikert a mai naphoz!Szia!

Alex  pólója,pulcsija,gatyája és cipője

-Szia!-köszöntem el,majd bontottam a vonalat és a telefonomat az éjjeli szekrényre tettem.Felvettem a ruhákat amiket Nina tanácsolt,majd a hajammal kezdtem el foglalkozni.Se így,se úgy nem volt jó.Hiába kötöttem fel,vagy engedtem ki,egyszerűen nem tetszett.30 perces szenvedés után megelégeltem a dolgot.Simán befontam a hajamat szálkába.Ezt a fonatot még az anyukám tanította mikor kicsi voltam.Azóta sem felejtettem el.Sőt!Még le is írtam,hogy nehogy elfelejtsem azokat a mozdulatokat amikkel 1 perc alatt egy szép szálka fonást lehet kreálni.A végén megnéztem a remekműmet a tükörben.A fekete színű cuccok kiemelték a fekete hajamat,amivel alapjában kitűntem a többi Forma 1-es ember közül.Nekik ugyanis ősz,szőke vagy barna hajuk van.
Ekkor kopogásra lettem figyelmes.Rögtön ajtót nyitottam.
-Jó reggel Alex!-köszöntött Tommi.
-Neked is jó reggel Tommi.Mi szél fújt erre?-néztem rá kíváncsian.
-Mark küldött,mert nemsokára kezdődik a 2. szabad edzés,amit a FIA elnök is megnéz.-az utolsó mondatára ledermedtem.
-Már itt is van?-hüledeztem.
-Igen.Elég korán jött az ipse.Te csak az edzés után fogsz találkozni vele,addig is, csak az edzésre koncentrálj.Ha ez megvan,akkor nyert ügyed van.-mosolygott biztatóan Tommi.
-Oké.Induljunk a pályára.-mosolyogva indultunk el a parkoló felé.Mivel nekem nincs kocsim,így Tommi kocsijával mentünk el a pályához.Mivel Tommit már régóta ismeri Éric, így persze a Lotus csapat területére is bejöhet.Ami részben azért is van,mert talán az edzőm lesz.Persze csak ha átmegyek a FIA vizsgáján.



(Tommi)


Mikor beléptünk a boxba,egy magas barna hajú fiú sietett felénk vidáman.

Jack(tudom,hogy a háttér nem ide való,de nem találtam másikat)

-Szia Alex!-ölelte meg a fiú Alex-et.
-Szia Jack.-viszonozta az ölelést Alex.
-Szia, a nevem Jack Daniels.Alex szerelője vagyok.-nyújtotta felém a jobb kezét.
-Az én nevem Tommi Pärmäroski és Alex edzője vagyok.-fogtam vele kezet.
-De még nem is biztos,hogy a csapat tagja leszek!-szomorodott el Alex.Jack-re néztem,aki bólintott egyet.
-Ugyan már!Tuti hogy bevesznek!-kezdte Jack.
-Ha meg vacillálnak,akkor mi kiállunk érted!-fejeztem be,mire Alex nevetve ölelt meg minket egyszerre.
-Köszönöm srácok!Ti vagytok a legjobbak!-engedett el végre minket.
-Tudjuk.-válaszoltuk kórusban,mire újra nevetésben tört ki.
-Akkor ideje címet is adni nektek!Te leszel a kedvenc edzőm,Te pedig a kedvenc szerelőm!-mutatott előbb rám,majd Jack-re.


(Alex)


-Alex!Ideje lenne átöltöznöd.20 perc és pályára kéne menned.-lépett oda hozzánk Junior.
-Okay!-indultam el az öltözőbe.Miután felvettem az overálomat és a sisakot, visszamentem és beültem a kocsiba.Majd Jack bekötötte az öveket.
-Sok sikert kislány!-paskolta meg a vállamat,majd visszament a többiekhez,én pedig kihajtottam a pályára.Azt gondoltam,hogy ugyan azt kell csinálnom mint tegnap.Mikor lefutottam a 3 kört,vissza akartam menni a boxba,de Ayao megakadályozott.
~Ne gyere még vissza!Ma 20 kört mehetsz,mert itt van a FIA egyik tagja.-vázolta a helyzetet Ayao.
-Oké.-higgadt maradtam,de éreztem a nyomást,ami rám nehezedett.
"Ezen a szabad edzésen múlik a jövőm!Nem szúrhatom el!"
Ezekkel a gondolatokkal tapostam rá a gázra.Nem tudom,hogy hány kört mentem eddig és,hogy milyen gyorsan,de egyszer csak Ayao szólt bele a rádióba.
~Csak így tovább kislány!-bíztatott Ayao.
-Mennyi van még vissza?-tudakoltam meg a még hátralévő körök számát.
~5 kör van még hátra.Ennyire eleged van?-poénkodott.
-Nem!Pont ellenkezőleg!Még szeretnék kb 3000 kör erejéig a kocsiban ülni.-mosolyodtam el.
~Sajna azt nem lehet.De plusz egy kört még mehetsz.Remélem ezt a verseny iránti szeretetedet a FIA tag is értékeli.-nevetett.
Nem válaszoltam,mert tudtam,hogy magától is kitalálja a válaszomat.Az utolsó 6 körben rendesen belehúztam.Kizártam mindent.Nem érdekeltek a körülöttem lévő,tapasztaltabb pilóták,vagy az,hogy a FIA tag most Éric-kel és Gerard-dal együtt engem figyel.Számomra most csak az autó és a pálya létezett.


(Ayao)


Figyeltem a monitoron azt ahogy Alex egyre feljebb kúszik a listán.A pályán szinte repült,olyan gyorsan vezetett.Nem akartam most megzavarni,de alig tudtam megállni,hogy nehogy beleüvöltsek a rádióba örömömben.Mikor már az utolsó körét futotta,újra beleszóltam a rádióba.-HAJRÁ!!!Te vagy a leggyorsabb a pályán!HAJRÁ ALEX!!!-kiáltottam.
~Oké.-jött a laza válasz Alex részéről.
Ezután izgatottan tapadtam a képernyőre.A mellettem ülő Mark Slade jót szórakozott rajtam.De engem most csak Alex és az eredményei érdekeltek. Mikor Alex behajtott a boxba rögtön odarohantam hozzá.Szegény,alig szállt ki a kocsiból,mikor megöleltem.
-Klasz voltál!-szorongattam meg egy kicsit erősebben.
-Ha így fojtatod megfulladok.-szólalt meg,de a hangjának a nagy részét elnyomta a bukó.
-Oké-oké.-engedtem el,mire ő levette a sisakot és nagyokat szippantott a levegőből.
-Azért ennyire nem szorítottalak meg!-játszottam a sértettet,mire viccelődve meglökte a vállamat.
-Csak ugrattalak!Na,de szerinted hogy döntenek?-kérdezte aggódva.Ekkor láttam meg felénk sétálni Éric-et,Gerard-ot és a FIA elnököt.
-Mindjárt kiderül.-erre a kijelentésemre megpördült és egyenesen Gerard-dal találta szembe magát.
-Alex,velünk tudnál jönni?-kérdezte Éric.
-I...Igen.-dadogta Alex.
-Itt vannak az edzés eredményei.-adtam Gerard kezébe a papírokat amiket sebtében kaptam le az asztalról.
-Köszönjük,szólnál Kimi-nek,hogy az irodámban várjuk?-kérdezte tőlem Éric.
-Persze.-mosolyogtam,majd átsétáltam Kimi boxába.A finn valamin nagyon agyalhatott,mert észre sem vette mikor megszólította.Csak akkor vett észre,mikor megfogtam a vállát.
-Szia Ayao.-köszöntött.
-Szia Kimi.Éric küldött,hogy szóljak,az irodájában várnak.
-Kik?-nézett rám nagy szemekkel.
-Éric,Gerard,Alex és a FIA elnöke.-soroltam a személyeket.
-Azonnal ott vagyok.Köszi Ayao.-azzal fogta magát és elfutott.Kissé idegesen sétáltam vissza a szerelő csapatunkhoz.Alig értem át mikor Jack állt elém.
-Mit kerestek itt a górék és az a fura pasas?-kérdezte Jack.A beszéd stílusán muszáj volt mosolyognom.
-Most dől el,hogy Alex a csapat tagja lesz-e,vagy sem.-a nyugodt viselkedésem engem is meglepett.
-Akkor nekünk is oda kell menünk!-indult el Jack,ám Tommi elé állt.
-Mi nem mehetünk oda.Ha gond lenne,akkor Kimi úgy is kiáll majd Alex-ért.- próbálta megnyugtatni Tommi Jack-et.
-Remélem is.Ha nem,akkor esküszöm,hogy megütöm!-kezdett el keménykedni Jack.Ezen én és Tommi jót nevettünk.


(Kimi)


Kopogás után rögtön beléptem az irodába.Alex az asztal előtti szék egyikén ült.Vele szemben Éric székében a FIA tag ült,mellette két oldalt Gerard és Éric álltak.
-Jó napot.A nevem Kimi Räikkönen.-mutatkoztam be a FIA tagnak.
-Az én nevem Max Mosley.-biccentett felém Max.Éric intett,hogy üljek le.Én jó kisfiú módra,leültem az Alex melletti székre.
-Nos,azért vagyunk itt,hogy megvitassuk Alex Salvatore alkalmasságát a pilóta szerepre.-kezdett neki Max.
-Nos,amint azt az edzésen is látta,Alex tapasztalatlan létére nagyon ügyes.-érvelt először Éric Alex mellett.
-Az orvosi vizsgálaton 99%-ban megfelelt.-jött a következő érvelés Gerard részéről.
-De túlságosan tapasztalatlan ahhoz,hogy pilóta legyen.-rázta meg nemlegesen a fejét Max.
-Attól még tehetséges!-álltam ki én is Alex-ért.
-De veszélyt jelent a többi pilótára!Balesetet fog okozni már az első versenyén!-makacskodott tovább Max.
-Adjon neki esélyt!Higgye el,nem fog csalódni benne!-próbálkozott tovább Éric.
-Nem tehetem ki a többi versenyzőt,ekkora veszélynek!-rázta a fejét továbbra is Max.
-Ő nem egy közveszélyes őrült,hogy balesetet okozna!Emlékezzen vissza arra,hogy én,hogyan kerültem be a Forma 1 Világába!Annak idején rám is ugyan ezt mondták,de aztán belátták,hogy tévedtek!Ne essenek kétszer ugyan abba a hibába!-álltam fel idegesen a székről.Mindenki döbbenten nézet rám.A FIA elnökén látszott,hogy elgondolkodott a mondandómon.
-Akkor ugyan az lesz mint a te esetedben.Alex kap egy licencet.Ez annyit jelent,hogy ha a szezon utolsó 3 versenyén nem okoz balesetet,akkor végérvényesen is kinyilvánítjuk,hogy a Lotus pilótája.-kelt fel a székről Max is.
Mosolyogva néztem le Alex-re,aki döbbenten bámult maga elé.
-Köszönöm a lehetőséget uram!-állt fel végre Alex is.
-Ne nekem köszönd kislány,hanem Kimi-nek.-mosolygott rá Max.
-Elmehettek.-intett az ajtó felé Gerard.Több sem kellett nekem,megragadtam Alex kezét,majd kisétáltunk az irodából.Épphogy kiértünk mikor Jack,Ayao és Tommi futottak oda hozzánk.
-Hogy ment?-faggatta Jack Alexet.
-Ha a szezon utolsó három versenyén nem okozok balhét,akkor végérvényesen is pilóta lehetek.-suttogta maga elé Alex,úgy mintha maga sem hinné el a dolgot.
-Hurrá!!-kiáltott fel Jack,majd szorosan megölelte az amúgy is sokkolt lányt.
-Egészen idáig tiszta ideg volt.Nagyon aggódott.-magyarázta meg Ayao,Jack hirtelen jött érzelem kitörését.
-Mintha te nem lettél volna ideges!-pufogott az említett.Mielőtt még Ayao visszavághatott volna, Alex elkezdett nevetni.Ayao,Tommi és Jack értetlenül néztek rá.Én viszont csak mosolyogtam a reakcióján.Örültem neki,hogy sikerült.Bár a munka neheze még csak most jön.Mert bár szerintem baleset nem lesz,de a verseny más mint  egy szabad edzés vagy egy időmérő.Ott a dolgoknak már komoly tétje van.Ekkor Éric jött ki az irodából.
-Örülök,hogy ilyen vidámak vagytok.Alex, ma bejelentem a sajtó tájékoztatón,hogy te vagy az új pilótánk.Viszont az időmérő után neked is nyilatkoznod kell a sajtónak.Érthető vagyok?-kérdezte Éric.
-Igenis főnök!-szalutált Alex.Erre mindannyian nevetésben törtünk ki.Még Éric is velünk együtt nevetett.
-Kérlek,szólíts Éric-nek.Szeretek baráti kapcsolatban lenni a pilótáimmal.-nevetett Éric.
-Rendben fő.....illetve Éric.-javította ki magát rögtön.Ezen a kis bakin jót nevettünk.
-Gyere Kimi!Nekünk most menünk kell a sajtó tájékoztatóra.Alex, te pedig pihenj egy kicsit.Tommi majd segít ellazulni.-azzal Éric és én távoztunk.Nem volt sok kedvem ehhez a marhasághoz,de mivel most a főnököm is ott lesz, így muszáj jó pofiznom a sajtóval.


(Alex)


Pár perccel Kimiék távozása után,Mark bukkant fel a folyosó végén.
-Hogy ment?-kíváncsiskodott.
-Mától én vagyok a Lotus F1 Team új pilótája!-húztam ki magamat büszkén.
-Gratulálok!Az időmérő előtt kérsz egy kis masszázst?Az segít majd ellazulni. Legalábbis Kimi-nél ez mindig beválik.-mosolygott rám Mark.
-Oké.De van egy feltételem!-emeltem fel a mutató ujjamat.
-Mi lenne az?-nevetett Mark a tartásomon.
-Tanítsd meg Tommit néhány masszázs dologra!Nem szeretnélek mindig téged ugráltatni,ha fáj a nyakam.-mondtam el a feltételemet.
-Én benne vagyok!-egyezett bele rögtön Tommi.
-Oké.Akkor gyertek.-intett Mark.
-Sziasztok!-köszöntem el a többiektől.Mark egy olyan szobához vezetett el minket,amiben két masszázs ágy volt és egy csomó illó olaj.Mark intett,hogy vegyem le a ruháimat és a derekamra csavarjak egy törölközőt,majd feküdjek le az egyik asztalra.Ők addig kint vártak.Miután lefeküdtem,szóltam nekik. Miután bejöttek,Mark oktatni kezdte Tommit.Egyszer csak Tommi felkiáltott.
-Neked tetkód van?-vont kérdőre és közben a vállamon lévő kék félholdat kezdte el vizsgálni.
-Dehogyis!Én ezzel születtem!-oktattam ki.
-De miért?-értetlenkedett továbbra is Tommi.
-Állítólag ez egy családi örökség anyai ágon.Ugyanis anya anyukájának egy rózsaszín rózsa fej volt a bal kézfején.Anya azt mondta,hogy az a gyerek,aki késő este születik meg egy téli napon,annak valamelyik testrészén megjelenik egy ilyen jel.Persze a jel bárhogy kinézhet!Lehet csillag,körte,alma,virág. Bármi!De hogy ez igaz,azt nem tudom.Annyit viszont tudok,hogy én és a nagyi is késő este születtünk télen.A nagyimat nem ismerhettem,de láttam róla néhány képet.A képek igazolták,hogy a kezén ott volt a rózsa.-fejeztem be a mesélést és közben élveztem ahogy Mark masszíroz.
-Hű!Szép kis történet.Ezt csak lányok örökölhetik?-szólalt meg Mark is.
-Szerintem igen.Bár, én és a nagyim vagyunk az elsők,akik ezt örökölték.Arról meg nem tudok,hogy a nagyinak született volna egy fia,nekem meg nincs testvérem.-ráztam a fejemet.
-Akkor rajtad a sor,hogy télen fiút szüljél!-jelentette ki Tommi.Ezen nem csak én,de Mark is jót nevetett.
-Álmodik a gyomor Pärmäroski!-nevettem tovább.
-Majd Kimi tesz róla,hogy meggondold magadat!-Tommi mondata belém fojtotta a nevetést.Ha nem lennék most félig pucér,akkor esküszöm felálltam volna és rácsaptam volna Tommi vállára.De inkább fekve maradtam és szúrósan néztem rá.
-Te hülye vagy!-mondtam nemes egyszerűséggel.
-Ha én hülye vagyok akkor te meg vak vagy!-nevetett fel Tommi.
-Már megbocsáss, de semmi baj nincs a szememmel.Köszi Mark a masszázst.De kérlek mennyetek ki,mert szeretnék felöltözni.-küldtem ki őket a szobából.
-Oké.-indultak el kifelé.Amint becsukódott mögöttük az ajtó,gyorsan vissza öltöztem.De még nem mentem ki.Tommi mondata visszhangzott a fejemben.
"Tommi tiszta hülye!De,hogy értette,hogy vak vagyok?Hiszen tökéletes a látásom!Miért jött Ő is Kimi-vel?Hiszen csak barátok vagyunk!Bár néha nem értem,hogy mit miért csinál és gyakran összezavar.De ilyeneket is szoktak csinálni a barátok!Vagy nem?"
Miközben gondolkodtam észre sem vettem az idő múlását.A merengésből Tommi rántott vissza,azzal,hogy szinte rám törte az ajtót.
-Mindjárt kezdődik az időmérő!Mark már visszament Kimi-hez.Siess!-szólt rám.
-Oké.-indultunk vissza a boxba.

11.rész Újabb akadályok

(Mark)


Izgatottan vártam Tommi válaszát.Látszott rajta,hogy nagyon gondolkodik.A mellettem álló lányra pillantottam.Láttam rajta hogy izgatott,de ugyan akkor fél a választól.
-Elvállalom.-mosolygott Tommi.
-Köszi Tommi,jövök neked eggyel.-mosolyodtam el.
-Nincs mit,de miért ilyen fontos edzőt találni neki?-tudakolta.
-Kimi beajánlotta Éric-nél,mert Romain-nak balesete volt.Az orvosi vizsgán átment,edzőt is találtunk.Szóval most jön a szabad edzés.-soroltam.
-Hű!Nem irigyellek.De hajrá!Bár,nem ismerlek,de szerintem menni fog neked.-kacsintott Alex-re.
-Köszi.-mosolyodott el végre Alex.
-Egyébként hogy kerül egy ilyen csinos lány a Száguldó Cirkuszba?-bókolt Tommi Alex-nek.
-Romain eltörte a lábát,a két plusz pilótánk meg nem ér rá.Ezért Kimi előállt egy tervvel,ami röviden arról szólt hogy Alex helyettesítse Romaint.Éric nagy győzködés árán,de 3 kört engedélyezett Alex-nek.Mert az orvosi eredményei jók voltak és vett már részt GP2-es versenyeken.-válaszoltam helyette.
-Hű!Akkor ez egy mozgalmas napnak bizonyul.-bólintott elismerően Tommi.
-Hát igen.-sóhajtott Alex.
-Véletlenül nem Damon Salvatore és Victoria Donoven lánya vagy?-Tommi kérdése váratlanul érte Őt.Beletelt egy kis időbe mire válaszolni tudott.
-Igen,de már 10 éve meghaltak.-Alex ugyan olyan jól tudja titkolni az érzéseit.Legalábbis most nem látszott rajta hogy kissé nehezére esik neki a szüleiről beszélni.
-Sajnálom.De szerintem most nagyon büszkék rád.-bíztatta tovább Tommi Alex-et.Ezután beállt az a bizonyos csend,ami már-már kezdett kínos lenni.
-Nekünk most mennünk kell.Pár perc és kezdődik az edzés.-törtem meg a kínos csendet.
-Oké.Majd szóljatok hogy Éric hogy döntött.-vakarta meg a tarkóját zavartan Tommi.
-Mindenképpen.-azzal visszaindultunk a Lotus motor home-jába.
A home elött összefutottunk Ayao-val,aki Romain versenymérnöke.
-Á!Pont titeket kereslek.-kiáltott fel Ayao amikor meglátott minket.
-Alex,ő Ayao.Romain versenymérnöke.-mutattam be egymásnak őket.



(Alex)


-Szia,Ayao Komatsu vagyok.-mutatkozott be egy kb velem, egymagasságú ázsiai férfi.Tippem szeriont japán lehet.
-Jó napot!A nevem Alex Salvatore.-illedelmesen bemutatkoztam.
-Kérlek tegezzél!Még csak 30 éves vagyok!-akadt ki Ayao azon hogy "Szia" helyett "Jó napot"-ot köszöntem neki.
-Oké.-egyszerűen mosolyognom kellett a reakcióján.
-Én most rábízlak Ayao-ra.Ő majd majd a kocsihoz vezényel és minden hasznos dologgal ellát.Nekem különben is Kimi-vel kéne lennem.-azzal magunkra hagyott.Zavartan néztem a még mindig vigyorgó Ayao-ra.
-Gyere.Bemutatlak a szerelőknek,aztán megnézzük hogy hogyan hagyod le a többieket a pályán.-veregette meg mosolyogva a vállamat.
-Azért nem vagyok olyan jó!Csak 3 GP2-es versenyem volt.Azokon sem szerepeltem valami jól.-kezdtünk el a boxutca felé sétálni.
-Mintha csak az apádat hallanám.-mosolygott maga elé.
-Te ismerted az apámat?-kaptam fel a fejemet az aszfalt bámulásáról.
-Igen.Bár csak néha tudtam vele beszélni.Ő mindig a hibáit látta,még akkor is mikor a dobogón állt.-állt meg a Lotus boxa előtt.A boxba beérve 15 fiú fordult felénk izgatottan.
-Alex, ők itt a szerelők.Név szerint Damien,Lee,Jordan,Paul,Sam,Tom,Jack, Franco,Pierre,Dominic,Edy,Marco,Junior,Carlos és Felix.-mutatta be a fiúkat sorban Ayao.
-Sziasztok.Alex Salvatore vagyok.Nem tudom hogy a Lotus versenyzője leszek-e,de remélem ha kevés ideig is,de jól kijövünk majd és jó kis csapatot fogunk alkotni.-mosolyogtam rájuk.
-Mi is ebben reménykedünk.Én vagyok a szerelőcsapat vezetője.-lépett előrébb Jack.
-Alex,kérlek menj be az öltöződbe és öltözz át.A ruha már ki van készítve.-mutatott Ayao egy fehér ajtóra.
-Oké.-indultam meg a szoba felé.Mikor beléptem egy barna szekrényt,egy kanapét és egy fogas fogadott.A kanapén egy Lotus-os overál volt.
"Gondolom ez Romain overálja.Remélem egyszer a sajátomat viselhetem."
Ám ekkor megakadt a szemem egy feliraton.
"Alex Salvatore"
Ez volt az overál derék részére írva.Hihetetlenül boldog lettem.
"Akkor ez mégis az én saját overálom!Ezt el sem hiszem!Apa,anya!Nézzétek! Saját overálom van!"
Gyorsan felvettem az overálomat,majd megnéztem magamat abban a tükörben amit a szoba rejtett sarkában találtam meg.A tükörképemhez odaképzeltem apát és anyát ahogy mosolyogva állnak a két oldalamon.
-Tänään minä näytän heille, että olen niin lahjakas kuin sinä,isä!(Ma megmutatom nekik,hogy én is olyan tehetséges vagyok mint te,apa!)-suttogtam finnül.Ekkor kopogásra lettem figyelmes.
-Kész vagy?-jött az ajtó túloldaláról Ayao hangja.
-Igen.-nyitottam ki az ajtót mosolyogva.
-Mintha csak rád öntötték volna!Nagyon jól áll.-ámélkodott Ayao mikor meglátott.
-Kittos.(Köszi.)-észre sem vettem hogy áttértem finnre.
-Bocsánat,nem vettem észre hogy áttértem finnre.Egyébként csak annyit mondtam hogy "köszi".-szabadkoztam.
-Nincs semmi baj.Ezt a szót sokszor hallottam már finnül.De kérlek továbbra is angolul beszéljünk.Oké?-indultunk el a kocsi felé.
-Okay.-álltam meg az autó mellett.
-Itt a sisakod.Mivel még nincs saját sisakod,így egy átlagos sisakkal fogsz ma szerepelni.Itt a fülesed.Ezzel tudunk majd edzés közben komunikálni.-adta a kezembe a sisakot és a fülest.A fülest a fülembe dugtam,majd a fejemre húztam a sisakot.
-Még valami?-kérdeztem és éreztem hogy egyre izgatottabb leszek.
-Itt vannak a kesztyűid.-adta a kezembe a fekete kesztyűket amiket rögtön felhúztam a kezemre.Mivel nem adott mást így beszálltam a kocsiba.Eléggé nehezen ment.De Ayao és Carlos segítettek nekem.
Mikor már a kocsiban ültem bekötve hirtelen megszólalt a rádióm.
~Mindjárt kimehetsz a pályára.Milyen az ülés?-hallottam meg Ayao hangját.
-Kényelmes.-válaszoltam.
~Akkor ezen nem kell állítanunk.Most viszont már kimehetsz a pályára.Itt nem muszáj előznöd.A lényeg hogy minél gyorsabban tegyed meg a kiszabott 3 kört.Rendben?-jött az utasítás.
-Rendben.-indultam el kifelé a pályára.
~Hajrá kislány!-buzdított Ayao.
Innentől fogva csak az autóra és a pályára koncentráltam.Nem tudom hogy milyen időt futottam vagy,hogy letelt-e már a 3 kör.
~Ez az kislány!Tiedé a 3.leggyorsabb kör!-kiáltott bele a rádióba Ayao.
-Oké.Még hány kör van vissza?-kérdeztem semlegesen.
~Még 1 kör.Ha így csinálod akkor mindenkit lealázol!Hajrá!-buzdított tovább. 
Ez még gyorsabb tempóra buzdított.Mikor véget ért az utolsó köröm is, szó nélkül behajtottam a boxutcán keresztül a boxba. Junior és Marco segítettek kiszállni a kocsiból.
-Szép volt!Még sosem láttam újoncot ennyire küzdeni egy szabad edzésen.-vette le a sisakomat Junior.
-Szerintem ez nem is volt olyan jó!-húztam el a számat.
-Te az apádra és Kimire is hasonlítasz!Ők is ugyan így panaszkodtak az eredményeik miatt.-hallottam meg Ayao hangját a hátam mögül.
-Hát, ez is azt jelzi hogy Damon lánya vagyok.-csaptam bele a feltett kezébe.
-Ez igaz.Még a hajatok és a szemetek színe is ugyan az.De a mosolyod,az az anyukádé.-rajzolt a levegőbe egy mosolygós smileyt.
-Hát igen.Én most megyek és átöltözök.-indultam vissza az öltözőmbe.Miután becsuktam az ajtót elkezdtem visszavenni a ruháimat.



(Kimi)


Mikor kiszálltam a kocsiból a boxban, Dimitri nevetve jött felém.
-Alex sokkal jobb volt mint Te!-csapott a vállamra.
-Ez van.Majd legközelebb én leszek a jobb.-rántottam meg a vállamat és indultam el az öltözőm felé.Az öltözőbe beérve elkezdtem levenni a vastag overált.
"Tényleg elég jól ment a pályán.Remélem Éric beveszi a csapatba.Bár ehhez Lopeznek is lesz egy-két szava.De ha kell, akkor vele is szembeszállok!Hiszen most derült ki hogy Alex milyen tehetséges!"
Amint kiléptem az öltözőmből elindultam a szomszéd boxba hogy Alex-szel együtt elmenjek Éric-kel beszélni.
A boxba átérve Jack jött vigyorogva felém.
-Min vigyorogsz ennyire kicsi Jack?-poénkodtam a barna hajú amerikai csávóval.
-Még mindig egy magasak vagyunk!-durcizott be.
-Azt te csak hiszed!Én 2 mmrel nagyobb vagyok!-húztam ki magamat.Már éppen visszavágott volna, mikor a szemüveges Felix sétált oda hozzánk.
-Már megint veszekedtek?-kíváncsiskodott.
-Nem.-vágtuk rá egyszerre, amin persze nevetni kezdtünk.
-Figyú Kimi!Igaz hogy Te ajánlottad be Alex-et a főnöknél?-igazította meg a szemüvegét Felix.
-Igen.De hol van most?-néztem szét a helyiségben.
-Alex vagy a főnök?-húzta fel a szemöldökét Jack.
-Alex!-néztem rá amolyan 'szerinted?' nézéssel.
-Ja, ő még öltözik.Eszméletlenül jól teljesített a pályán!Ayao szinte üvöltött a rádióba mikor meglátta hogy Alex-é a 3. leggyorsabb idő.-ecsetelte Jack.
-Csodálom hogy Alex nem lett halláskárosult.-bólogatott hevesen Felix.
Az amerikai és az angol heves bólogatása és az hogy Ayao üvöltözik egy fülhallgatóval a fülén,nevetésre kényszerített.
-Mi ilyen vicces?-hallottam meg a hátam mögül Alex hangját.
-Már én sem tudom.-nevetett tovább Jack,amihez Felix is csatlakozott.
-Aha.Hé, Kimi!Te mit keresel itt?Nem Dimitri-vel kéne átnézned az eredményeidet?-vont kérdőre Alex.
-Azért jöttem hogy elvigyelek Téged és az eredményeidet Éric-hez, hogy döntsön a sorsodról.-hagytam abba a röhögést.
-Akkor szólók Ayao-nak.Ő jobban el tudja majd magyarázni a dolgokat mint Én vagy Te.-azzal elindult a helyiség másik végében álló japán férfihoz.Pár perces beszélgetés után velük együtt indultam vissza Éric irodájához.Az iroda ajtajához érve Alex kezdett ideges lenni.Nyugtatólag megsimogattam a hátát.Látszólag ez hatott,mert lenyugodott.
Mikor beléptünk az irodába, Éric mellett ott állt Gerard Lopez aki a Lotus elnöke.
-Jó napot!A nevem Alex Salvatore.-mutatkozott be Gerard-nak Alex.
-Jó napot.Gerard Lopez vagyok, a Lotus elnöke.-viszonozta a gesztust Gerard.
-Gerard azért van itt hogy döntést hozzunk Alex sorsáról.Láttuk,hogy hogyan szerepeltél az edzésen.Én teljesen megdöbbentem mikor láttam hogy a 3.legjobb időt futottad.-mosolygott Éric.
-Ayao,voltak gondok a kocsival?-kérdezte Gerard.
-A külső szárnyon kell még állítani.De más gond nem volt.Kiválóan tudtam dolgozni Alex-el.Itt vannak az edzés eredményei.-adta át azt a sok iratot Éric-nek,amiket eddig a kezében szorongatott.
-Egy jól sikerült szabad edzés nem elég ahhoz hogy pilóta legyen!-rázta meg a fejét Gerard.
"Na, itt kezdődnek a gondok.Valahogyan meg kéne győzni Lopezt hogy Alex igenis jó pilóta lesz."
-De ez is kell ahhoz hogy valaki jó pilóta legyen!Te is láttad hogy hogyan vezet a pályán!Tisztára olyan komoly a pályán mint Kimi!-állt ki Éric Alex-ért.
-Ez igaz,de ez nem lányoknak való sport.-utalt Gerard arra hogy a Forma 1 mennyire megterheli az ember szervezetét.
-De az orvosi vizsgálatokon jól szerepelt!-szálltam szembe én is az elnökkel.
-De nem biztos hogy a továbbiakban is bírni fogja a megterhelést!-Gerard hajthatatlan volt.
-Szerintem elég erős Alex szervezete ahhoz,hogy pilóta legyen!-állt ki érte Ayao is.
-Gerard,kérlek.Én hiszek Alex-ben.Tudom azt,hogy mire lenne képes ha engednéd hogy versenyezzen.Ő feljebb hozná a csapatot a VB-n.-játszottam ki az utolsó ütőkártyámat.Tudtam hogy Gerard-nak milyen fontos a VB-s helyezés.Látszott az arcán hogy ez hatott rá.
"Ha ez sem használ,akkor ez veszett ügy."
-Jól van.Gondolom a FIA tud arról hogy ma Alex kocsiba ült.-nézett Éric-re aki bólintott egyet.-Felhívom az egyik FIA tagot,hogy holnap jöjjön ki hozzánk.-nézett újra ránk Gerard.
-Most mehettek.A többit én és Gerard majd intézzük.-küldött felénk egy biztató mosolyt Éric.
-Viszlát!-mondtam és kisétáltunk a teremből.



(Alex)


Eddig tartott az álcám, amit beszélgetés közben felvettem.Nem akartam,hogy azt lássák izgulok és félek is egyben.Félek attól,hogy a FIA végül nemet mond.Mégis izgulok a válaszuk miatt,talán erre rátesz az az adrenalin löket,amit a szabad edzés miatt kaptam.
Az az álca,amit felvettem,most darabokra törött.Ezt jelezte az is,hogy kis híján összeestem.Szerencsére Kimi még idejében megragadta a kezemet és talpon tartott.
-Hé!Jól vagy?-méregetett aggódva Kimi.
-I....Igen.-erőltetem mosolyt az arcomra.
-Dehogy vagy jól!Fal fehér az arcod!-Kimi utolsó mondatára az eddig vígan beszélgető edző és mérnök is aggódva nézett rám.
-Mit ettél ma?-kezdte el vizsgálni az arcomat Mark.
-Müzlit és egy almát.-toltam el magamtól Kimit.Ám alighogy elengedett, megszédültem és majdnem a padlón kötöttem ki.Szerencsére Kimi-nek jók a reflexei, így újra elkapott.
-Menjünk vissza a hotelba.Ott rendelünk neked ételt.Mert a szervezeted ezzel a szédüléssel jelzi,hogy nem ettél normálisan.-dorgált meg Mark.
-Rendben.-adtam be a derekam és indultunk el a parkolóhoz.Még ez a kis táv is nehezemre esett.Mikor végre beültem hátra a kocsiba,mélyet sóhajtottam.
-Ne aggódj,pár perc és a hotelban leszünk.-ült be mellém Mark.Válaszul csak egy fáradt mosolyt küldtem felé.
Mark-nak igaza volt.Alig telt el 10 perc és máris a hotelban találtam magamat.Egyenesen a hotel éttermébe mentünk,ahol leültettek egy asztalhoz és a kezembe nyomták az étlapot.Először csak egy egyszerű levest akartam enni,de végül belém tuszkoltak még 3 különböző ételt.Ja, és még a desszertről nem is beszéltem!Egy nagy tál epret és málnát kaptam tejszínhabbal.Mivel már a levesnél megjött az étvágyam,így ezeket könnyű szerrel tömtem magamba.Persze jót mulattak azon,amikor egy kis tejszínhab került az orromra.Először nem értettem,hogy mégis mi olyan vicces.Aztán Kimi felém tartotta a telefonját,aminek a fekete képernyőjében megláttam a tejszínhabot az orrom hegyén.Erre már nekem is nevetnem kellett.Erre az összes vendég úgy nézett ránk,mintha hülyék lennénk.Mivel már jóllaktam és nem akartuk zavarni a többi vendéget,így inkább felmentünk a hotel szobáinkhoz.Mark azt tanácsolta hogy próbáljak aludni egy kicsit,mert holnap hosszú napom lesz.Kicsit nyafogtam,mert nem akartam még aludni.Viszont Kimi-nek erre is volt megoldása.Az az ötlete támadt hogy nézzünk filmet az én szobámban,mert ha esetleg film előtt vagy közben elalszok,ne kelljen átcipelnie az ágyamba,mert akkor tuti, hogy felébredek.
-De én választok filmet!-szögeztem le a szobába beérve.
-Oké,de ne legyen romantikus film!-szabta ki a feltételét.
-Akkor akciófilmet nézünk.Mit szólsz a Halálos iramban-hoz?-olvastam fel a film címét a borítóról.
-Azt még úgyse láttam.-dobta le magát a kanapéra.
-Hogy hogy nem láttad?-ültem le mellé miután bekapcsoltam a filmet.
-Nem volt rá időm.Tudod a versenyzés sok időmet elveszi.-nézett maga elé szomorúan.
-Tudom.Apa is sokszor volt távol tőlünk.De sosem panaszkodtam vagy sírtam ez miatt.Mert tudtam, hogy a munkája miatt muszáj néhány hétre magunkra hagyni.Hidd el,ettől még nem vagy rossz ember!-simogattam meg a kezét.
Erre a mozdulatomra rám kapta a tekintetét.Különös fény csillant meg,a most zöld színbe burkolózó szemeiben.Valamennyire ismertem már a finnt,de ez a nézése ez idáig titok volt előttem.Hajtott a kíváncsiság,hogy megtudjam, mi jár most a fejében.Ám ahogy jött, úgy el is tűnt ez a különös fény a szeméből.
-Nézzünk inkább a filmet.-javasolta,majd a tv felé fordult.Én is így tettem. A film további részeiben csöndben ültünk egymás mellett.

Miután véget ért a film, Kimi átment az ő szobájába,én pedig úgy ahogy voltam bedőltem az ágyba,majd pár perc múlva már mélyen aludtam.

Közlemény!

Sziasztok!

Mint látjátok,feltettem az oldalra még 1 történetet.

Ennek a történetnek az ötlete onnan jött,hogy sok olyan történetet olvastam,amikben a főhősnő,mindig vidám és az élete majdhogynem tökéletes.Ezért arra gondoltam,hogy mi lenne akkor ha a lány szenvedne,de mégis képes lenne mosolyogni,csak hogy a körülötte lévők ne aggódjanak.

Szóval így születettek meg az Ice Fleur alapjai.

A címnél voltak némi nehézségeim.Mert azok a címek,amik illettek volna a történetre,már foglaltak voltak.Nem akartam címet lopni,így egy teljesen újat kellett kitalálnom.

Az Ice Fleur cím,egy angol és egy francia szóból alakult ki.

Ice=Jég(angol)

Fleur=Virág(francia)

Azzal hogy a Flower helyett Fleurt írtam,csak egyedibbé akartam tenni a történetet.Mert ha valaki ugyan ezt a címet akarja adni a történetének,az akkor kitudja cserélni a francia szót angolra,és így máris nincs másolás.

De attól még hogy a történet elején sok szomorú rész van,még lesznek vicces és vidám részek is!Ezt azért mondom,mert aki esetleg nem szereti a szomorú történeteket,az biztos átlapoz felette.

A másik történetemre visszatérve.Én nemrég kezdtem el Forma 1-et nézni.Szóval ha néhány részlet nem egyezik az eredeti Forma 1-es dolgokkal,akkor kérlek szóljatok és kijavítom.Ha kritikát akartok valamelyik részről/történetről mondani,akkor tegyétek!Nem fogok megsértődni,mert mindenki hibázhat.

Ha a nevek kiejtésével bajban vagytok,akkor szóljatok és leírom őket!Vagy ha nem értetek néhány dolgot akkor is szóljatok,mert szívesen válaszolok!

Nem tudom hogy ki olvassa a történetemet,de örülnék a komiknak.Mert bár jó látni a sok tetszik-et,de szeretnék komikat is látni,hogy tudjam kb hányan olvassák a történeteket és mi a véleményetek!Mert nekem nagyon fontos az olvasók véleményei!

Üdv:Moondance

10.rész A remény szava

(Mark)


Viszonylag hamar a pályához értünk,de amint kiszálltunk a kocsiból megrohamoztak minket a riporterek.Nem csak Kimit, de még Alex-et is kérdezgetni kezdték.Ezen azért meglepődtem, mert Alex nem Forma 1-es pilóta.
Olyan kérdések hangzottak el mint:

~Nagyon megviselt a szüleid halála?
~Pontosan hogyan haltak meg a szüleid?
~Mit keresel itt Kanadában?
~Mi van közted és Kimi között?

Hasonlókat kérdeztek Kimi-től is.

~Mi van közted és a Salvatore lány között?
~Vele csaltad meg Jennit?
~Miért van veled Damon Salvatore lánya?

Próbáltam leszerelni az idegesítő firkászokat,de nem ment.A végén Kimi dühösen nézett szembe a vakukkal
-Hagyjanak már végre békén minket!Barátságnál több nincs köztünk!-kiáltotta a képükbe idegesen Kimi,majd megragadta Alex kezét és a paddockon átvágva belépett a Lotus motor home-jába.
Futnom kellett,hogy utolérjem őket.Kimi egyenesen a pihenője felé vette az irányt és csak a szobába beérve engedte el Alex kezét.Annyira megszorította szegény lányt, hogy a kezén halványan ott maradtak az ujjainak a nyoma.
-Nagyon fáj?-léptem mellé és megfogtam a kezét.Ő erre felszisszent és elrántotta a kezét.
-Sajnálom.Nem akartalak bántani.-lépett oda hozzá Kimi.
-Nincs semmi baj.Köszönöm hogy megvédtél a sajtótól.-nézett rá hálásan.
Nem akarlak felzaklatni,de miért kérdeztek ilyeneket tőled?-utaltam a riporterek kérdéseire.
-A szüleim 7 éves koromban meghaltak.A szemem láttára gyilkolták meg őket.Az apám a híres Damon Salvatore.-válaszolta Alex és leült a szoba sarkában lévő fotelba.
-Nem ő volt az a férfi,aki felfedezte a tehetségedet?-fordultam Kimi felé.A válasz egy bólintás volt.
-Apa mindig is hitt Kimi-ben.Tudta, hogy nagy dolgokat fog véghezvinni.Igaza lett,hiszen vb-t nyertél.-mosolygott Alex.
-Akkor te már kiskorod óta ismered Kimit?-néztem rá kérdőn.
-Nem.Csak képeket láttam róla,meg néha apa beszélt róla.Vagyis inkább dicsekedett nekem és anyának.Büszke volt,hogy egy ilyen tehetséges fiatalt talált.-rázta meg a fejét, miközben mosolygott.
-A versenyeken már biztos találkoztatok!-faggattam tovább.Erre a válasz,megint egy fej rázás volt.
-Nem.Én csak kevés versenyre mehettem ki,mert anya aggódott, hogy a firkászok bántani fognak.Apa végig a Ferrari-nál volt pilóta.A versenyeket mindig apa mérnökével néztem végig.Egy idő után megengedték hogy beleszóljak a rádióba.Ez azért volt jó,mert miután apa hallotta az ő kicsi lányának a hangját, még jobban  belehúzott és olyankor elkerülhetetlen volt a dobogó legfelső foka.Volt, amikor apa velem együtt lépett fel a dobogóra.Olyankor megpörgetett a levegőben és táncoltunk.Ezen az emberek jót nevettek,de nem azért mert hülyének tartották apát!Hanem azért mert tetszett nekik a mi kis "produkciónk", mert azért valljuk be,nem mindennapi látvány egy apát és a lányát táncolni a dobogó tetején.-nevetett közben Alex.
-Akkor te voltál az a kislány akiről Damon annyit beszélt.Emlékszem,be sem állt a szája ha a családjáról kérdezték.Olyankor még a riportereknek is mosolyogva mesélt.-emlékeztem vissza Damon vigyorára mikor Vic-ről és a gyermekükről beszélt.
-Mennünk kéne.Mindjárt indul a szabad edzés.Nem késhetünk el.-emlékeztettem őket hogy miért vagyunk itt.
-D'accord, allons-y!(Oké, menjünk)-válaszolt Alex franciául,amiből semmit sem értettünk.Mikor ezt felfogta, gyorsan lefordította a mondatát angolra.Ezen mind jót nevettünk.
Kimi morogva bár,de azért elindult beszélni a szerelőivel.Meg kellett vitatniuk a kocsival kapcsolatban néhány dolgot.Eközben én és Alex a háttérből figyeltük,ahogy Kimi és az egyik szerelő,finnül veszekszik valamin.Alex persze jókat nevetett rajtuk.
-Mi ilyen vicces?-elégeltem meg,hogy ő itt röhög mellettem.
-Csak Kimi és Dan beszélgetésén nevetek.-válaszolta úgy mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.
-Te tudsz finnül?-néztem rá kerek szemekkel.
-Igen.Tudod az anyanyelveim a finn,a fancia,az angol,a német,a spanyol és a magyar.-sorolta büszkén.
-Hű!Még sose találkoztam olyan emberrel akinek 6 anyanyelve van!-bólintottam elismerően.
-De ne gondold azt hogy én egy szuper okos lány vagyok!Mert attól hogy 6 nyelven beszélek,még nem tudok mindent.Például sok mindent nem tudok a Forma 1-ről, még akkor sem ha az apám egy pilóta volt.


(Kimi)


Nagyon felidegesített Dan.A helyzeten még az sem segített hogy Alex ott nevetett a háttérben.
Már éppen indulni akartam hogy átnézzem az előző eredményeimet, mikor a mérnököm jött oda hozzám.Eléggé zaklatottnak tűnt.
-Mi a baj Dimitri?-kérdeztem.
-Romain eltörte a lábát.-mutatott a helyiség másik végén lévő szerelő csapatra akik csak ültek a földön és néztek ki a fejükből.
-Akkor majd Davide helyettesíti.-rántottam meg a vállamat nemtörődöm módon.
-De ő most influenzás.Jérome pedig a szüleinél van, mivel az anyukája nagyon beteg lett.-csóválta a fejét.
-Van egy tervem.Bár, lehet hogy nem fog tetszeni.-kezdtem neki.
-Azt majd eldöntöm!Előtte mond a tervet!-komolyodott meg.
-Van egy lány, akinek az apja egy pilóta volt.Nos, ez a lány szerintem indulhatna a szabad edzéseken.Azon kiderülne hogy van-e tehetsége a dologhoz és ha van, akkor indulhatna a versenyen is.-vázoltam fel az ötletemet.
-Ez merész és szürreális terv.-kételkedett Dimitri.
-Tudom.De beválhat!-győzködtem tovább.
-De Éric nem engedné.-kezdett kifogásokat találni.
-A szabad edzés előtt van még 2 óránk.Te keresd meg Éric-et.Én megkeresem a lányt.Mert gondolom Éric-nek sok kérdése lenne, amikre nem biztos hogy tudok válaszolni.Mit szólsz?-kérdőn néztem rá.
-Oké.De siess!Az iroda előtt találkozunk!-azzal mind a ketten elindultunk az ellenkező irányba.Egyenesen a pihenőmbe mentem.Ott megtaláltam Alex-et és Mark-ot ahogy éppen teát ittak.Mikor észrevettek kérdőn néztek rám.
-Baj van?-fürkészett aggódva Mark.
-Úgy is lehet mondani.Alex, te vezettél már GP2-es autót?-vártam a választ.A kérdésem kissé váratlanul érte.
-Igen.Tavaly vezettem 3x.Mert Mike egyik haverja újonc versenyző.De miért kérdezed?-értetlenkedve nézett rám.
-Oké.Gyere velem.-fogtam meg az ép csuklóját és húzni kezdtem.
-De hova?-állt meg.
-Beszélünk Éric-kel a csapat főnökkel.-válaszoltam tömören.
-De miért kell beszélnetek vele?-jött a következő kérdés Mark oldaláról.
-Mert Romain eltörte a lábát, az egyik tartalék pilótánk influenzás, míg a másiknak nagyon beteg az édesanyja.-fordultam szembe velük.
-De nekem mi közöm van ehhez?-tudakolta Alex.
-Csak annyi, hogy tudom hogy szeretnél Forma 1-es versenyző lenni.Most itt az esély!Talán megtudom győzni Éric-et hogy had menjél pár kört.-adtam választ.
-Oké.-adta be a derekát és engedte hogy elvigyem Eric-hez.Persze Mark jött utánunk.Az irodához érve kiabálást hallottam.
"Dimitri máris akcióba lépet?"
Kopogás nélkül léptünk be a szobába ahol éppen Dimitri és Éric veszekedett.Mikor észrevettek, Éric mosolyt erőltetett az arcára.Pedig látszott rajta hogy kicsit ideges.
-Jó reggelt főnök.-köszöntem illedelmesen.
-Neked is Kimi,Mark és........Téged hogy hívnak?-fordult Alex felé.
-A nevem Alex Salvatore.-nézett félénken Alex Éric-re.Gondolom egy kicsit megijedt attól hogy Éric kiabált.Nyugtatólag megsimogattam a hátát.
-Az én nevem Éric Buller.Miért jöttetek?-ült le az asztalához.
-Ugyan azért amiért Dimitri.Ő az a lány akiről Dimitri beszélt.-mutattam Alex-re.
-De ez akkor is kockázatos!Mert ő még csak nem is GP2-es versenyző!-sötétült el Éric tekintete.
-Ami azt illeti, volt 3 versenyem amiken 5. helyezést értem el.-szólalt meg Alex remegő hanggal.
-Mik volt ez?-faggatta tovább Éric a kissé félénk lányt.
-Tavaly.-ezt a szót szinte már suttogta.
-De ez akkor is veszélyes!Nem engedem meg!-rázta meg a fejét Éric.
-Tudom hogy veszélyes,de én hiszen Alex-ben!Ha a GP-ben képes volt 5. lenni.Akkor lehet hogy itt is hasonló eredményt ér el.-próbáltam ész érveket felhozni, de Éric megtörhetetlennek bizonyult.
-De mi van ha engedem és balesete lesz?Mit mondok majd a szüleinek?-állt fel az asztaltól.
-A szüleim meghaltak mikor 7 éves voltam.De biztos vagyok benne hogy támogatnának.-nézett dacosan Éric szemébe Alex.ezzel a tettével meglepett.
"Az előbb még annyira félt, most meg hirtelen bátrabb lett."
-Ó!Sajnálom.De akkor is.....-kezdte volna el Éric, de Dimitri a szavába vágott.
-Legalább adj neki egy esélyt!Had vegyen részt egy orvosi vizsgálaton!Majd az így kapott eredmények után döntsd el hogy adsz-e neki egy esélyt hogy bizonyítson a pályán.-állt ki Alex érdekében a mérnököm.Pedig ő mindig Éric oldalán áll.
-Jó rendben.De te felelsz a lányért!-mutatott rám Éric.
-Nem lesz itt semmi baj.-mosolyogtam, mert végre megtört a jég.
-Köszönöm hogy esélyt ad nekem.-mosolygott Éric-re Alex.
-Kimi-nek és Dimitri-nek köszönd.De most menjetek!-küldött ki minket az irodából.
Amint kiértünk Alex rögtön a nyakamba ugrott.
-Köszi.Köszi.Köszi!-mondogatta.
-Nincs mit.De most menj el Dimitri-vel.Ő majd elvisz az orvoshoz.-toltam el magamtól és küldtem el Dimitri-vel.Ő szó nélkül követte a mérnökömet.
-Nem hittem volna hogy egyszer ilyet látok tőled.-szólalt meg hirtelen Mark.
-Mármint mit?-nem néztem rá.
-Hogy így kiállsz majd valami mellett.Ugye tudod,hogyha Éric mégis nemet mond, akkor Alex-ben egy világ törik össze?-emlékeztetett az Éric-kel való beszélgetésünk súlyára.
-Igen, tudom.-suttogtam magam elé.
"Nem akarom megint sírni látni.Eleget szenvedett már.Remélem jól sikerülnek a tesztek és Éric igent mond majd.Mert ha nem.......akkor Alex nagyon csalódott lesz."
Mivel még volt 1 óránk az edzésig így bementünk a pihenőmbe hogy kapjak egy kis masszázst.


(Alex)


Szó nélkül követtem Dimitrit.Sokáig sétáltunk a hosszú folyosón,mikor végre Dimitri megállt egy nagy fehér ajtó előtt.
-Én ide nem mehetek be.Mond azt a doktornak hogy Dimitri Playton küldött vizsgálatra.-mosolygott rám bátorítóan.
-De te miért nem jöhetsz be?-nem értetem a mondatának ezt a részét.
-Egyrészt még át kell néznem néhány dolgot,másrészt a doktornővel nem vagyok valami jó viszonyban.-nevetett fel kínjában.Látszott rajta hogy kínos neki a téma.
-Oké.Köszi, hogy kiálltál értem.-köszöntem meg neki is.
-Igazság szerint,ez Kimi ötlete volt.Szóval őt illeti a köszönet.Remélem minden rendben megy.Szia!-még utoljára összeborzolta a hajamat,mintha csak egy 3 éves kislány lennék,majd lelépett.Kissé remegve kopogtam be az ajtón.
-Szabad!-hallatszott bentről egy lágy,női hang.Remegő kézzel nyitottam ki az ajtót,és léptem be a szobába.Egy rövid szőke hajú,kék szemű nő mosolygott rám barátságosan.
-Jó napot.A nevem Alex Salvatore.Dimitri Playton küldött vizsgálatra.-mutatkoztam be.
-Szia.A nevem Linda Monro.Én vagyok a pilóták orvosa.Ha Dimitri küldött akkor gondolom kivizsgálásra jöttél, ami alapján kiderül hogy alkalmas vagy-e arra hogy pilóta legyél.-Dimitri nevét kissé gúnyosan ejtette ki, amin meg is lepődtem.Szerencsére ezt nem vette észre.
-Ne állj ott olyan mereven!Nem harapok!-nevetett ki, persze nem bántásból.
-Oké.Pontosan milyen vizsgálaton kell átesnem?-kérdezés közben kissé lazítottam a testtartásomon.
-Először vért veszek tőled,majd egy kis erőnléti gyakorlatot végzel hogy felmérhessem a tűrő képességed határait.De ne aggódj,nem fog fájni.-nyugtatott meg miközben intett hogy üljek le a székre, míg ő elővesz egy tűt hogy vért vegyen tőlem.Mikor megéreztem a tűt a bőrömben,felszisszentem.
-Olyan vagy mint Sebastian.-húzta ki óvatosan a tűt a bőrömből.
-Ő is fél a tűtől?-közben azt figyeltem ahogyan a tűt egy kis fémdobozkába teszi.
-Igen.De te jobban viseled,mert őt le kell fogni.-vigyorgott Linda.
Még további 1 órát töltöttem Linda társaságában.Végül az eredményekkel a kezemben indultam el megkeresni Kimit vagy Mark-ot.Mikor rájuk találtam, ők éppen Éric-kel beszélgettek azt irodája előtt.Mikor melléjük értem, Éric felé nyújtottam a papírokat aki közömbös tekintettel vette el.Miközben olvasta csak hümmögött.
-Nos,megfelelt?-lett egyre türelmetlenebb Kimi.
-Az orvosi tesztek jó eredményt mutatnak,bár van még mit fejleszteni.Van edződ?-pillantott fel a papírok közül Éric.
-Nincs.-vallottam be.
-Akkor először keressünk neked egy edzőt.-látszólag nem lepte meg hogy nincs edzőm.
-Akkor ez azt jelenti hogy megfelelt?-reménykedve nézett Mark Éric-re.
-Az orvosi vizsgálat alapján igen,de még nem döntöttem el teljesen.Azt viszont engedélyezem hogy induljon a szabad edzésen.-mosolyodott el végre Éric.
-Rendben.Kimi, te maradj itt.Én és alex elmegyünk edzőt keresni.-fogta meg a csuklómat Mark.
Mark egészen a home bejáratáig maga után húzott,az ajtóhoz érve viszont megállt és szembefordult velem.
-Van egy ismerősöm,aki régen Sebastian edzője volt,de a helyén most Heikki van.Ő is eljött a versenyre,persze mint néző.Szerintem ő szívesen elvállal téged.-a szemeiből kiolvashattam hogy nagyon lelkes.
-Oké.Hogy hívják?-lettem én is egyre izgatottabb.
-Tommi Pärmäroski.-Mark fürkészve vizsgálta az arcomat.
-Ismerős név.Ő finn,ugye?-gondolkodtam el.
-Igen, de siessünk mert mindjárt indul az edzés.-ragadta meg a kezemet,majd a padoc-on végigrohanva a Red Bull motor home-jához tartottunk.Az épület előtt,akaratlanul is,de megálltam.
-Ne izgulj,az ebédlőjükbe megyünk,oda még mi is bemehetünk.-nevetett Mark.
-Oké.-próbáltam nyugodt lenni.De ki tudna nyugodt maradni,ha összefuthat a kedvencével?Itt most nem Tommira gondolok!Hanem Sebire.
Az ebédlő felé menet találkoztunk néhány szerelővel akikkel Mark lepacsizott,míg én csak szótlanul kullogtam utána.
Egyszer csak nekiütköztem Mark hátának.
-Itt vagyunk.-húzott maga elé hogy körbe tudjak nézni.Az ebédlő tágas és világos volt.Az egyik oldalon falak helyett nagy üvegek voltak,amiken keresztül besütött a nap.

Tudom hogy a háttér nem ide való, de másmilyent nem találtam

Velünk szemben egy nagy pult volt,ahol 3 nő álldogált hogy kiszolgálja az embereket.A pultnál nekünk háttal ült egy rövid szőke hajú fiú.Mark elindult felé,én pedig követtem.
-Szia Tommi.Hogy vagy?-rakta a fiú vállára a kezét,mire az megfordult.
-Szia Mark.Jól vagyok.-állt fel és kezet fogtak.
-Szia a nevem Alex Salvatore.-nyújtottam felé a kezemet.
-Szia,én Tommi Pärmäroski vagyok.-ráztunk kezet Tommival.Csak most vettem észre hogy kék színű a szeme.
-Mi járatban vagytok itt?-fordult ismét Mark felé Tommi.
-Alex-nek keresünk edzőt.Elvállalod?-Mark tekintete és hangja azt tükrözte hogy komolyan gondolja.
"Remélem nem utasít vissza."


Vajon Tommi elvállalja a tapasztalatlan lány edzését?
Hogy sikerül a szabad edzés?
Éric hogy dönt?
Alex meg tud felelni az elvárásoknak?
Alex valóra tudja váltani az álmát?Vagy ez csak álom marad?
Ezekre a kérdésekre választ kapsz ha elolvasod a 11.részt!

9.rész. Érzelem kitörés

Idézet a történethez:

~A lány, aki annyira erősnek látszott, összeomlott. a lány, aki mindig nevetett, most zokogott.~

További jó olvasást!


(Alex)


Még sokáig bámultam magam elé.Lesokkolt amit Nina mondott nekem.Hírtelen kopogást hallottam.Mivel éppen az ajtónak dőlve ültem a földön, rögtön felkeltem és kinyitottam az ajtót.Kimi állt előttem.
-Szia.Kész vagy?-kérdezte.Most egy farmer gatyát és egy fekete pólót viselt.
-Ő....Bocsi de nem tudom hogy mit vegyek fel.-vakartam meg a tarkómat.
-Oké.Akkor adok egy támpontot.Nem kell kiöltöznöd.-mosolygott rám.
-Oké.10 perc és kész leszek.-válaszoltam.
-Szerintem lesz abból 1 óra is.-poénkodott velem.Erre én csípőre tett kézzel néztem rá.
-Te még nem ismersz eléggé Räikkönen!-tekintettem rá kihívóan.
-Ez igaz.Na de sipirt öltözni!Ketyeg az óra!-vigyorgott rám, majd visszament a szobájába.Én pedig
elindultam a szekrény felé.Fejben már összeállt hogy mit veszek fel.Egy szürke tornacipőt,egy világos cső szárú farmert és egy hozzá illó pólót és sálat vettem fel.Az arcomra kentem egy kis alapozót majd a szempillámra kentem egy kis szempilla spirált.A hajamat lófarokba felkötöttem,majd magamhoz vettem egy szürke kis táskát amit még múlt hónapban vettem a plázában.
Miután meggyözödtem arról hogy nem nézek ki hülyén,átsétáltam a szobám melletti szobához.2x kopogtam mire Kimi hajlandó volt ajtót nyitni. Mikor meglátott meglepetten nézett rám.
-Hű!Nem hittem volna hogy képes leszel 10 perc alatt átöltözni.Most megleptél!-lépett arrébb, majd beengedett a szobába.
-Tudod én nem vagyok egy pláza cica,akinek nem elég 2 óra sem az átöltözéshez.-mondtam gúnyosan.
-Egyébként csinos vagy.-erre a kijelentésére hátra fordultam.Látszott rajta hogy kicsit zavarban van.Erre én is elpirultam.
-Nocsak!A nagy Kimi Räikkönen bókolt!-ezzel a kijelentéssel kicsit megbánthattam mert dühösen nézett rám.
-Bocsi.Egyébként meg köszi.Te is......jól nézel ki.-sütöttem le zavaromban a fejemet.
-Legközelebb meggondolom hogy bókoljak-e neked.-mondta tetetett sértettséggel.
-Hova megyünk vacsorázni?-próbáltam oldani a feszültséget.
-Itt vacsorázunk.Már megrendeltem a kaját.-intett hogy üljek le az asztalhoz.
-Mit rendeltél nekem?kérdeztem miután leültem vele.
-A kedvencedet.Rántott csirkemell,hasáb burgonyával és kóla.-válaszolta mosolyogva.Hát igen.Én ebben is eltérek a többi lánytól.Mert én nem tudok "nyúl kaján" élni.
-Hm......Az finom!-megnyaltam a számat.Erre ő nyelt egy nagyot.

(Kimi)


Ekkor kopogtak az ajtón.Így magára hagytam Alex-et.Az ajtóban a szoba pincér állt.Kifizettem a kaját majd visszamentem az étkezőbe és tálaltam az ételt.Alex azonnal nekiesett az ételnek.
-Látom éhes vagy.-nevettem fel, mert úgy evett mint aki 3 hete nem evett.
-Mondtam hogy én más vagyok mint a többi lány.-vágta rá két falat között.
-Azt veszem észre.Egyébként milyen suliba jársz?-kérdeztem miután lenyelte az utolsó falatot is.
-Melyikre vagy kíváncsi?-tekintett rám kérdőn.
-Több suliba is jársz?-döbbentem le.
-Igen.De mindegyiket levelezőn csinálom.Van egy francia,egy finn,egy német és egy magyar sulim is.-sorolta.
-Mit tanulsz?-igazán kíváncsivá tett.
-Személyi edzőnek,riporternek és fotósnak.-mondta mosolyogva.
-Hű!Ezeket mind különböző nyelven?-döbbentem le.
-Igen.Hiszen ezek az anyanyelveim.-vigyorgott.
-Te kész géniusz lehetsz!Én még az anyanyelvemen sem lennék képes ennyi mindent tanulni.-vallottam be.
-Neked nem is kell!Hiszen te egy F1-es pilóta vagy,jó fizetéssel,támogató szülőkkel.-sorolta az érveket.
-Ez igaz.De gondolom téged is támogatnak a nevelő szüleid.-néztem rá.
-Az nem ugyan az!Bár szeretem őket,de ők mégsem tudják helyettesíteni az igazi szüleimet!Hiányzik a nevetésük,az amikor apa megsimogatja a fejemet,mikor anya vigasztal mert eltörött a játékom.Miért kellett meghalniuk?Miért?Miért nem hagytak magamra?Miért ment le a lépcsőn apa?Miért állt elém anya?Miért nem halhattam meg aznap este én is?Miért vettek el tőlem mindent?-állt fel az asztaltól miközben a szemeiből potyogtak a könnyek.Ösztönösen odasétáltam hozzá és átöleltem.Simogatni kezdtem a hátát.Ő erre belekapaszkodott a pólóm hátuljába és úgy bújt hozzám mint egy kiscica.
-Hiányoznak nekem!Minden nap gondolok rájuk!Még csak el sem tudtam őket temetni!Szörnyű ember vagyok!Miattam haltak meg!Miattam!Én tehetek mindenről!-bújt még jobban hozzám.


(Alex)


Csak sírtam és sírtam Kimi óvó karjai között.A pólója már nagyon nedves volt a sok könnyemtől.De őt látszólag ez nem érdekelte.
-Még elbúcsúzni sem tudtam tőlük!-sírtam tovább,ő pedig tovább simogatta a hátamat.Bár iszonyú fájdalmat éreztem a szívemben,mégis jó érzés volt hogy Kimi itt van velem.
-Nyugodj meg.-próbált megnyugtatni.Sikerült neki.Mert végre abba tudtam hagyni a sírást.A szememet törölgetve hátráltam két lépést.
-Bocsánat amiért sírtam.-kértem tőle bocsánatot.
-Nincs semmi baj.-vigasztalt tovább Kimi.
-Én most megyek.Köszönöm a vacsorát.-s mielőtt még válaszolhatott volna átfutottam a szobámba.Miután beértem az ajtón elmentem letusolni majd lefeküdtem aludni.

~Egy erdőben találtam magamat.A fák alatt levendulák nyíltak..Én egy rövid farmer gatyában és egy fehér pólóban álltam az erdő közepén.Nem tudtam hogy hol vagyok.
Ekkor a fák közül zajokat hallottam.
-Van itt valaki?-kérdeztem és a szememmel az erdőt néztem.Erre a fák takarásából két ember lépett ki.Az orromat rögtön megcsapta a fenyőfa- és a fahéjas szilva illata.Mikor a két idegen felém kezdett sétálni, nem hittem a szememnek.Apa és anya sétáltak felém mosolyogva.A szemeim megteltek könnyekkel.
-Anya.......Apa.......-kezdtem a sírástól remegő hangon.
-Moondance,kislányom.-szólított anya a becenevemen.Én erre futásnak eredtem.Mikor odaértem hozzájuk lendületből megöleltem anyát.
-Annyira sajnálom.-mondtam sírva.
-Nem haragszunk rád.-simogatta meg apa a fejemet.
-El sem hiszem hogy már ilyen nagy lettél.Kész felnőtt vagy.-mondta anya miután kibontakoztunk az ölelkezésből.Anya a jobb- míg apa a bal kezemet fogta meg.
-Hát igen, 10 év az hosszú idő.De nem neked kell sajnálnod a dolgokat.Hanem nekünk.Hiszen mi hagytunk magadra.Sajnáljuk.-mondta apa.
-Örülök hogy életet adtatok nekem és velem voltatok, még ha ilyen rövid ideig is.Olyan sok mesélni valóm van!-mondtam mosolyogva.
-Tudjuk kicsim.De mi fentről figyelünk téged.De el kell árulnunk valamit.Nem maradtál egyedül.-jelentette ki anya.Döbbenten néztem rá.
-Ezt hogy érted?-kérdeztem meghökkenve.
-Victoria arra akart utalni hogy van egy rokonod,aki nem tud a létezésedről.Egyébként ne add fel azt az álmodat,miszerint F1-es pilóta leszel.Mert tudom hogy képes vagy azzá válni!Ebben Kimi majd biztos segít neked.-nézett rám mosolyogva apa.A kék szemei csak úgy csillogtak.Én apától örököltem a fekete hajamat és a kék szememet.
-Ki az a rokon,anya?-néztem várakozóan anyára.
-Csak annyit mondhatok hogy egy F1-es pilóta és az én fél testvérem.Ő tud arról hogy én a fél testvére vagyok.-mesélt tovább anya arról a titokzatos rokonról.Ekkor anyáék elkezdtek halványulni.Ijedten néztem rájuk miközben elengedték a kezemet.
-Sajna lejárt az időnk.-mondta apa és megfogta anya kezét.
-Maradjatok még!Ne hagyatok megint magamra!-kértem őket sírva.Ők halványan rám mosolyogtak.
-Sajnáljuk Alex.De Nina és Mike majd vigyáznak rád, na meg a barátaid.Ők nem fognak magadra hagyni.Kérlek ne sírj kicsim.Légy erős.Szeretünk téged!-mondta anya majd végleg eltűntek.Én sírva borultam a földre.
-NEEE!!!!!!-üvöltöttem ahogy a torkomon kifért."

Ekkor felébredtem.Először nem tudtam hogy hol vagyok.Még mindig az álom hatása alatt álltam.Miután sikerült kijózanodnom láttam hogy a hotel szobámban fekszek az ágyamon.A pizsamám tiszta izzadság és kint éppen kel fel a nap.Az arcomra tettem a kezemet.Nedvességet éreztem.Ezzel kiderült hogy sírtam miközben aludtam.
"Ha igaz amit anya mondott,akkor tényleg van egy élő rokonom.De ki lehet az? Anya azt mondta hogy egy pilóta.Ez már leszűkíti a kört."
Elindultam a fürdő felé,majd ruhástól beálltam a zuhany alá.A hideg víz segített kitisztítani a fejemet.

Ez 3 különböző képből van összerakva.

Mert túl sok gondolat kavargott benne.Éreztem hogy kezdek megnyugodni, így elzártam a vizet majd a szekrényemhez sétáltam és felöltöztem.Egy kék kockás inget,egy farmer nadrágot és egy fekete sport cipőt vettem fel.A hajamat csak simán befontam.Nem volt sok hangulatom emberek közé menni, így felhívtam a
szobaszervízt és rendeltem reggelit.Nagyjából 20 perc múlva meg is érkezett a reggelim amit nyugodt körülmények között elfogyasztottam.
"Ma lesz az első olyan szabad edzés amit apáék nélkül nézek végig."


(Kimi)


Sosem szoktam korán kelni.De a szabad edzés miatt múszály volt.Komótosan kiszálltam az ágyból majd elmentem zuhanyozni.Éppen a zuhany alól jöttem ki egy szál törölközőben, mikor valaki kopogott.
"Na itt van a rabszolga hajcsár!"
Nem tévedtem.Tényleg az én kedves edzőm állt az ajtóban.
-Nálad van Alex?-csörtetett be a szobámba.
-Nem.Miért lenne itt?-tekintettem rá kérdőn, miután becsuktam az ajtót.
-Mert mikor utoljára láttam éppen a Te szobád felé tartott.-közben az egész szobát végigjárta.
-Hát amint látod nincs itt.Na de menj ki, én addig felöltözök.-toltam ki a szobából majd magamra kaptam a csapat pólót,egy fekete napszemüveget,a csapat sapkát,egy kockás rövidnadrágot és egy strand papucsot.Mikor kiléptem a folyosóra Mark grimaszolva,mustrálta végig az öltözékemet.
-Most meg mi a bajod?-kérdeztem tőle.
-Te képtelen vagy cipőt húzni?-nézett rám szem forgatva.
-Te képtelen vagy békén hagyni?-utánoztam őt.Mivel nem volt kedvem vitázni így bekopogtam Alex ajtaján ami nem kis meglepetésemre rögtön kinyílt.
-Jó reggelt!-köszönt vidáman amin eléggé meglepődtem.Főképp a tegnapi kirohanása miatt.
"Ez a csaj nem semmit!Tegnap este sírt, ma meg úgy mosolyog ránk mintha mi sem történt volna!Le a kalappal előtte!Én nem lennék képes mosolyogni, ha velem is ilyen tragédia történt volna.Ő tényleg egy kemény csaj."
-Jó reggelt.-köszönt neki Mark
-'Reggelt.-köszöntem lazán.
-Indulhatunk a pályára?-csukta be az ajtót Alex.
-Igen.-válaszoltuk kórusban majd a szállodából kilépve a parkoló felé vettük az irányt.Ott beszálltunk az én BMW-be majd egyenesen a pályára mentünk.


(Mark)


A pályára vezető út alatt Alex és Kimi nem beszéltek egymással.Ezt pedig nem tudtam hova tenni.Mert bár a sajtó, Kimit egy bunkó embernek állítja be, ő még sem az.Imád beszélni,poénkodni és nagyon kedves azokkal akiket a közelébe enged.Ezért is volt furcsa számomra hogy nem szól Alex-hez.
"Vajon mi történhetett köztük este ami miatt nem szólnak egymáshoz?