2014. január 26., vasárnap

Első díj!

Köszönöm a díjat Evans Cherry-nek!
Szabályok!
-Írj magadról 11 dolgot!
-Válaszolj a kérdésekre!
-Tegyél fel 11 kérdést!
-Küld tovább 6 embernek!


11 dolog rólam!

1. Szeretem az állatokat,főképpen a kutyákat.
2. Nappal csak akkor tudok aludni,ha beteg vagyok.
3. Nem azért szeretem a Forma 1-et mert helyes pasik a pilóták!
4. Nehezen bízok meg az emberekben
5. Szeretek énekelni ha egyedül vagyok.
6. Ha szomorú vagyok akkor zenét hallgatok,hogy jobb kedvem legyen.
7. Van egy keverék kiskutyám.
8. Egy nap 2 könyvet olvasok ki.
9. Utálok rendet tenni.
10. Nem szeretem,ha megmondják mint,hogyan tegyek.
11. Szeretek 


11 válasz:

1. Melyik életed legszebb pillanata?
-Szerintem az,mikor apa megengedte,hogy legyen egy kiskutyám.
2. Mire vagy a legbüszkébb?
-Sok mindenre büszke vagyok.De talán a legjobb barátnőmre vagyok a legbüszkébb.
3. Hiszel a nagybetűs szerelemben?
-Igen,hiszek benne.
4. Mit teszel meg annak érdekében,hogy valóra váljanak az álmaid?
-Minden nap próbálom az álmom egy kis részét megvalósítani.
5. Melyik volt a legőrültebb dolog,amit eddig megtettél?
-Az amikor kiálltam az egész család elé és elénekeltem a kedvenc francia dalomat.
6. Melyik dal jellemez téged a legjobban?
-Szerintem engem egy dal sem tud pontosan jellemezni.
7. Hiszel abban,hogy van élet a halál után?
-Én hiszek benne.
8. Milyen könyveket szeretsz olvasni?
-Olyanokat amik viccesek,rejtélyesek,kalandosak,de ugyan akkor van bennük egy csöppnyi szerelem is.
9. Mit jelent számodra az írás?
-Az életet.Ha nem írhatnám ki magamból az érzéseimet,akkor nem is tudom mi lenne velem.Kiskorom óta írok történeteket de csak nemrég volt bátorságom ahhoz,hogy ezt megosszam a többiekkel is.
10. Ki a kedvenc karaktered a blogodban?
-Nincs kedvencem.Mindegyik karakteremet ugyan úgy szeretem.
11. Van kabalád?
-Egy nyaklánc amin egy szív alakú medál van.Nekem ez a kabalám.

11 kérdés:
1.Ki/Kik a kedvenc Forma 1-es pilótád/pilótáid?
2.Melyik a kedvenc csapatod?
3.Szerinted léteznek véletlenek?
4.Mióta írsz történetet?
5.Olvasod a blogom?
6.Van házi állatod?
7.Szeretsz sportolni?
8.Szereted a Cobra11-et?
9.Milyen zenéket szeretsz?
10.Milyen filmeket szoktál nézni?
11.Szereted a csokit?

Akiknek tovább küldöm:

2014. január 21., kedd

13.rész Első időmérő és verseny

Íme végre elkészült a 13.rész is.Remélem ez a rész is elnyeri majd a tetszéseteket!Úgy volt,hogy ezen a héten nem leszek mert sítáborba megyek.Viszont el kellett tolni az időpontot így valamikor márciusban megyek majd síelni.Addig is még lesz egy csomó időm írni.Próbálok minél hosszabb és jobb részeket hozni.Sajna ez nem mindig sikerül.De azért igyekszek.A történetben még sokszor fognak felbukkanni Alex szülei.Mert bár Alex már rég a saját lábára állt,még mindig szüksége van a szüleire akiket túl korán vesztett el.Szóval ne lepődjetek meg,ha egy-két részben felbukkannak a Salvatore szülők.További jó olvasást kívánok nektek!

U.I.:Az új történet is nemsokára felkerül az oldalra!


(Tommi)


Miután beértünk a boxba,Alex rögtön elrohant öltözni.Én addig oda sétáltam az ideges Jackhez.
-Mond,te,hogy tudsz ilyen nyugodt maradni?-nézett rám idegesen Jack.
-Könnyen.Egyszerűen tudom azt,hogy Alex ma aratni fog.-mosolyogtam rá.
-Szerinted egyből megnyeri a pole pozíciót?-hitetlenkedett Jack.
-Nem,de benne lesz a top 6-ban.A pole-hoz még nem elég tapasztalt.De jövőre már szóba jöhet.Addigra már kellően tapasztalt lesz.Viszont most még csak ismerkedik a pályával és az egész Forma 1-el.-néztem ki a boxból.
-Kimi majd segít neki.Láttad,hogy hogy néz Alex-re?-vigyorodott el mellettem Jack.Már nyoma sem volt rajta az aggodalomnak.
-Úgy mint bárki másra.-rántottam vállat.
-Nem!Kimi eddig sosem nézett így egy nőre sem!Főképp miután kiderült,hogy Jenni folyton megcsalta.-rázta a fejét Jack.
-Bocs haver,de ezt most nem értem.Mégis,hogy nézhetne most rá másképp?-fordultam felé.
-Egyszerű a képlet Tommi!Kiminek tetszik Alex!-vigyorgott rám Jack.A kijelentésére kiesett az ásványvizes palack a kezemből amit egészen idáig a kezemben szorongattam.Most viszont nagy koppanással esett a földre.
-Te hülye vagy!-jelentettem ki.
-Ha én hülye vagyok,akkor te meg vak vagy!-Jack ugyan azt a mondatot mondta,amit én mondtam pár perccel ezelőtt Alexnek.A felismerés villámcsapásként ért.Döbbenten néztem Jack-re,aki időközben felvette a földről az üveget.Mielőtt még megszólalhattam volna,Alex csörtetett oda hozzánk.
-Nagyon izgulok.-törte meg a csendet Alex.
-Nem lesz itt semmi gond!Nem kell izgulni!Jó leszel!-hangzott a biztatás Jack részéről.
-Köszi Jack!Erre volt most szükségem!-tette a fejére a sisakot és beült az autóba.
-Csak ügyesen!-csatolta be az öveket Jack.Pár perc múlva Alex kihajtott a boxból és kezdetét vette az időmérő.Alex nagyon jól haladt a pályán.Többször próbálták lerázni,de ő kitartóan "harcolt".A kijelzőn látszott,hogy Alonso-nak és Rosbergnek is meggyűlt a bajuk Alex kitartásával.Jack és én az egészet végig idegeskedtünk,mert ez már nem egy szabad edzés volt,ez már élesben ment.Itt dől el,hogy melyik rajtrácson fog állni.Kimi könnyedén vezetett a pályán.Ő a 3.helyen autókázott,míg Alex küzdött a 6.helyért Felipével.Végül Alex sikeresen megelőzte a brazilt és így az időmérő végén 6.-ként futott be a célba.Jack ugrott egy nagyot és a levegőbe bokszolt örömében.
-Ez az!-kiáltottam fel vidáman.de nem csak mi adtunk hangot az örömünknek.A többi szerelő is velünk együtt ujjongott.Ayao kiáltozva futott oda hozzánk és vetette a nyakunkba magát.Olyan szorosan ölelt,hogy szólnunk kellett neki,hogy engedjen el minket,különben megfulladunk.Ő persze rögtön elengedett minket,de olyan széles mosoly ült ki az arcára,mint a pályának a hossza.


(Alex)


Végül sikerült megelőznöm Felipét,így 6. lettem.Vidáman gördültem be a boxba.Alighogy kiszálltam a kocsiból,Jack,Tommi és Ayao futottak oda hozzám.Jack rögtön felkapott és megpörgetett a levegőben miközben én nevettem.
-Szép volt kislány!-gratuláltak kórusban miután Jack letett a földre.
-Köszi srácok!-öleltem meg őket egyszerre.A nagy ölelkezésből a többi szerelő sem maradhatott ki.Egy nagy kört alkottva mindenki ölelte azt akit éppen elért, s közben nagyokat nevettünk.Én a kör közepén ugráltam.A nem mindennapi jelenetnek Éric vetett véget,mert szólt,hogy indulnom kell a sajtótájékoztatóra.Elköszöntem a többiektől és visszamentem az öltözőmbe ahova már ki volt készítve a csapat sapkám és pólóm.Gyorsan felvettem őket,majd elindultam a terem felé Kimi társaságában.A többi pilóta már elfoglalta a helyét.Mi is gyorsan leültünk a két szabad székre és kezdetét vette a sajtótájékoztató.Elsőnek Sebastian Vettelt,Fernando Alonsót és Nico Rosberget faggatták,majd hozzám értek.
-Milyen érzés az,hogy te vagy az első női pilóta?-kérdezte az egyik riporter.
-Örülök neki,hogy végre valóra vált az álmom.-mosolyogtam rá barátságosan.
-Szerinted,mit mondana most neked Damon?-jött a következő válasz.
-Apa valami ilyesmit mondana:"Én megmondtam,hogy ez a lány egyszer pilóta lesz!,,-vágtam rá gondolkodás nélkül.Bár még mindig fájt a szüleimről beszélni,de már közel sem annyira mint régebben.Úgy tűnik kezdem túltenni magamat az elvesztésükön.
-Mi van közted és Kimi Räikkönen között?-tolt elém egy mikrofont egy férfi.A kérdés váratlanul ért,de próbáltam ezt nem kimutatni.
-Csak barátok vagyunk.-szólaltam meg végül.Még jó pár kérdésre válaszoltam, mire vége lett a sajtótájékoztatónak kellőképpen elfáradtam.Nyúzottan léptem ki Kimi társaságában a teremből és indultunk el a pihenőnkbe.Ám Éric megállított minket fél úton.
-Néhány dolgot még meg kéne beszélnünk?Ráérsz?-tudakolta tőlem Éric.
-Persze!Majd hívlak ha végeztem.-intettem Kiminek,majd Érickel bementem az irodájába.
-Nos,alá kéne írnod a szerződésedet.-tolt elém néhány lapot.
-Értem.-kezdtem el olvasni a szerződést.1 évre szólt a szerződésem.Mivel mindent rendben találtam így alá írtam.
-A másik dolog a sisakod kinézete.Mi legyen rajta?-vette vissza a papírokat miután aláírtam.-Elöl szív alakban a finn és amerikai zászló,hátul a kereszt nevem,fölül pedig egy kék félhold legyen.Mind ez fehér alapon.A nevem színe is kék legyen,ugyan így a szívek körvonala is.-mondtam el az ötletemet.
-Rendben.Világos vagy sötét kék?-faggatott tovább.
-Világos.-mosolyogtam rá.
-Akkor ezt megbeszéltük.A versenyre kész lesz.a ruháid kényelmesek?Nem túl szűk vagy nagy?-ostromolt tovább a kérdéseivel.
-Tökéletesek.-húztam meg egy kicsit a pólóm ujját jelezve,hogy pont jó a méret.
-Akkor ennyit ezekről.Had mutassam be neked a sajtósodat.Kérlek gyere be!-az utolsó mondatra egy magas,szőke hajú és kék szemű fiú lépett be az irodába.Mikor meglátott enyhén szólva kiguvadt szemekkel nézett rám.Mielőtt még ezt Éric meglátta volna,rendezte az arcvonásait és mosolyogva kezet nyújtott nekem.
Yurik la Costa
-Szia!A nevem Yurik la Costa.-mutatkozott be.
-Szia.Az én nevem Alex Salvatore.-utánoztam a gesztusát.
-Yurik fogja neked intézni a sajtótájékoztatók és a különböző PR-es ügyek időpontjait.-vigyorgott ránk Éric.
-Értem.Örülök,hogy megismerhettelek Yurik.Remélem barátok leszünk.-küldtem felé egy barátságos mosolyt,amit ő kis habozás után,de viszonzott.
-Veled mára végeztem Alex.Menj és pihenj egy kicsit.Egyébként maximálisan megvagyok elégedve veled!Remélem holnap is ilyen ügyes leszel!-kacsintott rám Éric.
-Köszönöm Éric.-néztem rá hálásan,majd felálltam a székből és elköszöntem.Írtam egy SMS-t Kiminek ,hogy végeztem és jöjjön a home elé.Ugyanis ő időközben visszament a hotelba.Mikor Kimi végre megérkezett a home-hoz nagyon ideges volt.Voltam olyan bátor és megkérdeztem tőle,hogy mi a baja.Válaszul csak megrázta a fejét és intett egyet.Ebből tudtam,hogy nem fog válaszolni.Egészen a hotelig nem szóltunk egymáshoz.A folyosón viszont már nem bírtam tovább.
-Mégis mi a bajod?-szögeztem neki a kérdést mielőtt még beléphetett volna a szobájába.
-Semmi!-érkezett a tömör válasz.
-A semmi miatt nem viselkedsz így!Mégis mi a fészkes fene történt?-akadtam ki.
-Ha ennyire tudni akarod,az a barom feleségem tovább húzta a válást!Egyszerűen nem akarja felfogni azzal a csöpp kis agyával,hogy már képtelen vagyok elviselni azt,hogy lépten-nyomon megcsal!-üvöltötte az arcomba dühösen.Ez a viselkedése megrémisztett.Még sosem kiabált velem.Nem törődve azzal,hogy a frászt hozta rám,beviharzott a szobájába és becsapta az ajtót.Pár percig néztem magam elé,majd én is bementem a szobámba.Tudtam,hogy Kimi idegesen szól majd vissza,de arra álmomban sem mertem volna ,hogy egyszer kiabálni fog velem!Mivel kellően lesokkolt ez a dolog,úgy döntöttem,hogy egy jó kis hideg zuhany majd segít magamhoz térnem.Az elméletem bejött.A fürdőből már jóval higgadtabban jöttem ki.Hamar felvettem a pizsamámat,majd befeküdtem az ágyba és elaludtam.

"Egy nagy nappali közepén álltam.Ismerős volt a hely.Ez nem meglepő,hiszen ez az alaszkai házunk nappalija!
-Apa!Anya!-kiáltottam,mert éreztem,hogy ők is itt vannak.A kiabálásomra anya lépett be mosolyogva a szobába.Ugyan azt a ruhát viselte,mint 10 évvel ezelőtt.
(saját szerkesztés!)
-Szia kicsim!Látom teljesült az álmod.-jött közelebb.A kijelentésére végignéztem magamon.A csapat póló és a csapat sapim volt rajtam egy fekete rövidnadrággal együtt.
-Igen.Hála Kiminek.-mosolyogtam rá.
-Büszkék vagyunk rád!-jött be a szobába apa is.Mind a ketten mosolyogtak rám.Látszott az arcukon,hogy tényleg nagyon büszkék rám.Ez könnyeket csalt a szemembe.
-Ne sírj!-törölt le egy könnycseppet anya.
-Örülök,hogy ti vagytok a szüleim!Nagyon hiányoztok!-öleltem meg őket egyszerre.
-Te is nekünk!-jelentették ki egyszerre.
-Anya,elénekelnéd nekem azt a dalt amit még kiskoromban énekeltél nekem?-kérleltem miközben egyre szorosabban bújtam hozzájuk.
-Persze kincsem!-válaszolta,majd elkezdett énekelni.Anyának mindig is szép hangja volt.Ezt a rejtett képességét csak nekünk mutatta meg.Mások előtt sosem énekelt.Régen sokszor felriadtam a vihar miatt éjszaka.Olyankor anya mindig ezt a dalt énekelte nekem,hogy megnyugodjak.Miután anya a dal végére ért,mind a ketten elengedtek engem.
-Máris mennetek kell?-tettem fel félve a kérdést.Nem akartam megint elszakadni tőlük.
-Sajnos igen.De egyet jól jegyezz meg!Mi mindig ott leszünk a szívedben!Ha szükséged lesz ránk,mi ott leszünk,még ha nem is látsz minket!-mosolygott rám szomorúan apa.Éreztem,ahogy a szemem újra megtelik könnyekkel.
-Vigyázz magadra!Szeretünk téged!-azzal újra eltűntek."

Könnyes szemekkel ébredtem fel.De ezek már öröm könnyek voltak.Hiszen újra a szüleimmel álmodhattam.Magam sem értem,hogy miért álmodok velük ilyen valóságos álmokat.


(Yurik)


Haragudtam Éric-re,mert jól tudta,hogy mi a véleményem a lányokról,ő mégis képes volt egy lány mellé berakni!Mikor ennek hangot adtam,ő csak legyintett egyet és azt mondta,hogy Alex más mint amilyen Amanda volt.Én persze nem hittem neki.Hiszen minden nő egyforma!Nem akarnak mást csak pénzt és tönkretenni minden embert!Mégis,hogy gondolhatta azt Éric,hogy én képes leszek egy ilyen emberrel együtt dolgozni?Miért nem kaphattam volna meg Kimit?Olyan nagy kérés lett volna ez?De most már mindegy.Éric a főnök és ő dönti el,hogy kivel kell dolgoznom.Ő már döntött,én pedig ez ellen nem tehetek semmit.


(Alex)


Mivel éhes voltam,így lementem a hotel éttermébe,ahol összefutottam Tommival.
-Szia Tommi!-köszöntem neki.
-Jó reggel Alex!Gyere ülj le.-köszönt vissza és intett,hogy üljek le.Engedelmeskedve a kérésének leültem vele szemben az asztalhoz.
-Mit szeretnének reggelizni?-lépett oda hozzánk egy pincér.
-Én egy tál müzlit szeretnék kérni.-mosolyogtam rá.
-Én is,de mellé még egy kávét is szeretnék kérni.-adta le a rendelését Tommi is.
-Máris hozom!-azzal eltűnt.
-Látom az étrendeden nem nagyon kell majd változtatni.-mosolygott rám Tommi.
-Hát,én nem Kimi vagyok aki egy óra alatt egy egész éttermet képes kifosztani a hatalmas étvágyával!-kuncogtam.
-Szeretném ha a futam előtt futnánk pár kört a közeli parkban.Benne vagy?-szólalt meg miután a kedves pincér meghozta a rendelésünket.
-Naná!Én minden reggel futok pár kört a városban vagy az erdőben.-válaszoltam két falat között.
-Sebastian mindig nyafogott ha futni kellett neki.Örülök,hogy te önként jössz futni.-vigyorgott rám Tommi.
-Hát ilyen vagyok én!Na de megvársz míg átöltözök?-álltam fel miután megettem a reggelimet.
-Persze!A hotel előtt találkozunk!-állt fel ő is,én pedig visszamentem a szobámba átöltözni.Egy Nike fekete rövidnadrágot és egy Nike pólót és egy fekete futó cipőt vettem fel.A hajamat felgumiztam,majd a BlackBerry Z10-emet a zsebembe csúsztattam és lementem a hotel elé.A hotel előtt Tommi várakozott rám.Kék pólót,fekete rövid nadrágot és egy fehér sport cipőt viselt.
-Kész vagy?-mért végig.
-Igen.-dugtam be a fülembe a füleseket és elindítottam a kedvenc zenémet. Tommi vezetésével elindultam futni.Tommi 2 órásra tervezte a futást,de 3 óra lett belőle mert én még nem akartam abbahagyni.A végén fáradtan értünk vissza a hotelba.Egész végig versenyeztünk.Végül én nyertem.Tommi kicsit duzzogott ez miatt,hiszen mégis csak egy lány győzte le!De azért megdicsért,mert önként vállalkoztam még egy óra futásra.Viszont eléggé elbeszélgettük a maradék időt,így alig volt időm letusolni és átöltözni mielőtt még a pályára kellett menünk.Még a pályára érve sem találkoztam Kimi-vel.De őszintén szólva nem is akartam.Féltem attól,hogy megint rám üvölt.A boxba beérve Jack futott felém.
-Gyorsan öltözz át!-utasított Jack.Én pedig szó nélkül befutottam az öltözőmbe,majd felvettem az overálomat.Az öltözőm ajtaja elött Tommi várt rám.
-Ezt idd meg.-nyomott a kezembe egy flakon ásványvizet.
-Oké.-csavartam le a kupakot és kezdtem el nagy kortyokban inni a hideg nedűt.
-Tessék itt van a sisakod.-tartotta felém Tommi az új sisakomat.Miután megittam az utolsó csepp vizet is,átvettem Tommitól a sisakot és a fejemre tettem.
-Sok sikert a versenyhez Alex!-lépett oda hozzám Éric is.
-Köszönöm Éric!Mindent beleadok majd,hogy pontokat szerezzek a csapatnak!-szalutáltam közben,mire Tommi és Éric is nevetésben törtek ki.
-Az első dolgod az legyen,hogy vigyázol magadra!A pontok csak utána jönnek!-veregetett vállon Tommi.
-Tomminak igaza van!Vigyázz magadra!-értett egyet Tommival Éric.
-Meglesz!-sétáltam ki Tommival és Jackkel a pályára,hogy beüljek az autóba. Én 6.-,míg Kimi a 3.helyről rajtolhatott.Miután beültem a kocsiba,Jack bekötötte az öveket és még utoljára sok sikert kívánt.ezután ő és Tommi lementek a pályáról,a verseny pedig elkezdődött.Sikerült egy jó rajtot csinálnom.A 6.helyről feljöttem a 4.helyre.Próbáltam tartani a helyezésemet,de nem számoltam azzal,hogy Rosberg ilyen kitartóan fog ostromolni.Végül sikerült megelőznie.
~Ne aggódj!Még alig 10 kört tettél meg a pályán!-nyugtatgatott Ayao a rádión keresztül.
-Oké-oké.-válaszoltam.Közben Rosbeg előrébb törekedett.De én sem voltam rest!Megelőztem az előttem haladó Hülkemberget,majd Hamiltont is.Így már 3-ként száguldottam a pályán.
~Már csak 2 kör van vissza!Ha továbbra is tudod tartani a tempót akkor meglesz az első dobogós helyezésed!-hallottam meg hirtelen Ayao vidám hangját.
-Juhé!-örvendeztem.Ám ez miatt nem figyeltem és Alonso az utolsó pillanatban megelőzött.a versenyt leintettél,én pedig 4. lettem.Ellenben Kimivel,aki ma a dobogó legfelső fokára állhat.Ugyanis ő nyerte meg a Kanada Grand Prixet!Kissé csalódottan gurultam vissza a boxba.Jack rögtön jött kicsatolni az öveimet.Csalódottan szálltam ki a kocsiból.
-Nagy voltál!-kapott fel és pörgetett meg a levegőben Jack.
-De nem is szereztem dobogós helyet!-szólaltam meg miután elengedett.
-Kit érdekel?4. lettél pedig ez az első versenyed!Sokak már az első versenyükön elvéreznek vagy a felénél kiesnek!De te végigcsináltad és nem is akármilyen eredménnyel!-ölelgetett meg Ayao is.
-Tényleg?-hüledeztem,majd levettem a sisakomat,hogy jobban halljam őket.
-Ayao jól mondja!Nagyon ügyes voltál!-borzolta össze a hajamat Tommi.
-Hé!Így is elég kócos!-sértődtem meg játékból.
-Gratulálok a 4.helyedhez Alex!Megdöbbentem mikor a kijelzőn felvillant a te neved!Te tényleg olyan tehetséges vagy mint amilyen az apád volt!Büszke lehet rád!-lépett oda hozzánk Éric Gerard társaságában.
-Először nem hittem volna,hogy tényleg jó pilóta válik belőled.Kellemesen csalódtam.Kiminek igaza volt.Tényleg nagyon tehetséges vagy!-dicsért meg Gerard is.
-Köszönöm szépen!Nagyon igyekeztem,hogy ne okozzak önöknek csalódást.-magáztam őket.
Elisabeth Laine
-Kérlek szólíts minket a kereszt nevünkön.Nem vagyunk mi olyan öregek!-nevetett fel Gerard.A reakcióján meglepődtem.Sosem gondoltam volna,hogy egyszer hallani fogom nevetni.
-Rendben Gerard.-tettem eleget a kérésének.
-Most viszont sipirc öltözni!Még sok interjút kell adnod!-parancsolt rám kedvesen Gerard.
-Oké.-azzal befutottam az öltözőbe és felvettem a csapat pólómat és sapkámat,majd futottam interjút adni.Én érkeztem utoljára.Gyorsan helyet foglaltam Kimi mögött aki vidáman vigyorgott rám pár perc erejéig,mert ez újságírók rögtön megrohamozták őt a kérdéseikkel.A sajtótájékoztató viszonylag gyorsan lezajlott,de még így is eléggé lefárasztottak minket. Kiérve a teremből egy szőke hajú,kék szemű lányba botlottunk.
-Szia!A nevem Elisabeth Laine.Kimi sajtósa vagyok.-mutatkozott be.
-Szia!Az én nevem Alex Salvatore.Kimi új csapattársa vagyok.-viszonoztam a gesztust. 

2014. január 13., hétfő

Sziasztok!

Kissé megkésve,de azért Boldog Újévet kívánok mindenkinek!
Mint tudjátok az Ice Fleur történettel eléggé le vagyok maradva.
Nincs ihletem a fojtatásához.
Ez lehet,hogy változni fog,de lehet,hogy nem.
A részeket nem veszem le.
Viszont,hogy ne maradjatok olvasnivaló nélkül,így felteszek majd a későbbiekben egy másik történetet.
Ez viszont nem Kimis történet lesz.
Illetve félig-meddig az lesz,de itt a férfi főszerepet Fernando Alonso kapja!
Eddig még nem írtam olyan történetet,amiben nem Kimi a lány "mesebeli hercege",de remélem így is tetszeni fog nektek.
A történetnek még nincs címe,de az első résznek az írását már elkezdtem.
Ugyan így a Dreams,goals and of the cruel reality 13.részébe is belekezdtem!
Szóval nemsokára új rész+új történet várható!