4.rész: Egy szörnyű tragédia

-Nyugodtan mond csak el.-nézett rám biztatóan Paula.

-Rendben.De inkább kezdem az elején.Nos, én 6 anyanyelvű vagyok.Az anyanyelveim a finn, a francia,a spanyol,a magyar,az angol és a német.Alaszkában születtem.De csak a szülinapjaimat és a téli szünetet töltöttük ott mert anya imádta Finnországot.
Az apám Forma 1-es versenyző volt, ezért sokat utazott.Anyának egy virágboltja volt Helsinkiben.Mikor 3 éves lettem apáék elvittek néhány futamra.Egyből megszerettem a Száguldó cirkuszt!El is kezdtem gokart versenyekre járni.
Mert a fejembe vettem hogy én is pilóta leszek.Ezeken kívül mű jégkorcsolya edzésekre is jártam.Boldogan

Alex anyukája

éltünk, egészen 7 éves koromig.Ez pontosan december 3-án történt.Aznap este hóvihar tombolt Alaszkában.
Anya,apa és én a szobámban társasoztunk.Egy idő után zajokat hallottunk lentről.Apa lement.A zaj egyre erősödött majd apa üvöltött egyet.Majd lépteket hallottunk.Anya védekezöleg elém állt.Az ajtó kivágódott majd egy farkas lépett be a szobámba.
A szájjábol vér folyt.Apa vére.Anya kétségbeesetten küzdött a farkassal. Mielőtt a farkas elharaphatta volna a torkát még azt mondta nekem hogy meneküljek.Ezért kiugrottam az ablakon és úgy menekültem.A házunk az erdő közepén, egy meredek dombon volt.
Megcsúsztam a hóban és gurulni kezdtem.Majd nekicsapódtam fejjel valami keménynek.Egyből elájultam.Mikor magamhoz tértem tudtam hogy vissza kell mennem.Hogy ne csak emlékeim legyenek.Így hát vissza mentem.Sehol sem láttam apáék holtestét.
Gyorsan megkerestem a családi fotó albumot,a virágmagokat amiket anyától kaptam és a korcsolyámat amit még apától kaptam.Amilyen gyorsan csak tudtam elfutottam a városig.Ott fogtam egy taxit ami kivitt a kikötőbe.A kikötőnél volt egy horgász bolt.
Ott vettem egy apró csónakot amibe beletettem a kis csomagomat.Majd a csónakot vízre helyeztem én pedig a vízbe ugrottam.Sokáig úsztam a jéghideg vízben.Csodával határos módon egy kis jégtábla úszott felém.Rögtön felmásztam rá majd a csónakot is rá tetem.
Össze kuporodva feküdtem és így próbáltam melegíteni magamat.Szerencsémre éppen arra hajózott egy halász hajó.Ők mentettek meg a haláltól.Miután jobban lettem megmondtam nekik hogy vigyenek Finnországba.Azon a hajón ismerkedtem meg a nevelő apámmal.
A neve Mike Niimaki. Azóta a nap óta ő és a felesége a szüleim.-fejeztem be a történetet.Mindenki együtt érzően nézett rám.
-Ilyen dolgon mentél keresztül és mégis képes vagy mosolyogni....Te aztán erős vagy.-mondta Kimi.
-Ha Mike és Nina nem lettek volna mellettem akkor nem tudom hogy mi lett volna velem.-mondtam és közben halványan mosolyogtam.
-Sajnálom hogy felhoztuk ezt a témát.Csak tudod, nagyon megkedveltünk.-mondta mosolyogva Paula.
-Én is titeket.Régen voltam ilyen családias hangulatban.Mert bár Mike és Nina a lányukként nevelnek, sokszor vagyok egyedül.Még barátaim sincsenek akikkel tudnák ilyenkor beszélgetni.-nem tudom hogy ezt miért mondtam el nekik,hiszen csak pár
órája ismerem őket.
-Mi most már a barátaid vagyunk.Bennünk megbízhatsz.-mondta Krisii mosolyogva.Ekkor egy ősz hajú férfi lépett be a helyiségbe.
-Szia.A nevem Matti Räikkönen.-lépett felém a férfi és a kezét nyújtotta.
-Nagyon örvendek a találkozásnak uram.A nevem Alex Salvatore.-kezet ráztam vele majd leült Paula mellé.
-Kérlek tegezz.Nem vagyok én olyan öreg!-mondta nevetve Matti.
-Oké.Te Rami és Kimi apukája vagy,igaz?-tettem fel a kérdést.
-Igen.Te meg biztos a szomszéd lány vagy.-mondta mosolyogva.
-Igen.De nekem mennem kell.Ma edzésem lesz.-mondtam miközben felálltam az asztaltól.
-Gokart edzés?-kérdezte Kimi. Erre szomorúan megráztam a fejemet.
-Nem, kori edzésem lesz.Már régóta nem ültem verseny kocsiban.Bár van joksim kocsihoz,motorhoz,verseny autóhoz és cross motorhoz is.De ez most mindegy.Viszlát.-köszöntem el és kisétáltam az ajtón.Otthon magamhoz vettem a korcsolyámat és gyalog elindultam a pályára.
A pályán 6 lány gyakorolt az edzőjével. Gyorsan felvettem a korimat majd nekiálltam bemelegíteni. Ezután neki álltam gyakorolni az ugrásokat és a fordulatokat.Annyira koncentráltam hogy megfeledkeztem a körülöttem lévőkkel.
Miután befejeztem a gyakorlatokat döbbenten vettem észre hogy a 6 lány és a 6 edző tapsolnak.Erre zavarba jöttem. Mivel az edzést befejeztem, így haza felé sétáltam. Kint korom sötét volt. Kicsit féltem.Mert veszélyes este egyedül sétálni.Útközben hallottam hogy valakik követnek.Hátra néztem.Egy fiú sétált mögöttem.Hulla részeg volt.Tudtam ha nem sietek akkor baj lesz ebből.Sajna nem tudtam elkerülni az elkerülhetetlent....