Mosolyognom kellett Nina aggódásán. Úgy tekintett rám, mintha a saját lánya lettem volna, mivel neki sose lehet saját gyereke. Mikor 18 éves volt, többször megerőszakolták, és terhes lett, viszont a baba meghalt, még mielőtt megszülethetett volna. A szülei mérgükben kivetették a lányuk méhét, ezért Nina soha nem lehet terhes, de nem is bánta, mert itt voltam neki én. Legalábbis ő mindig ezt mondogatta. Boldog voltam a nevelőszüleimmel, még ha ők nem is tudták teljesen pótolni apát és anyát.
Mivel nem volt ma dolgom, így ráérősen megreggeliztem, majd kiültem az emeleten lévő erkélyre, ami az én szobámhoz tartozott. A balkon az utcára nézett, az előttünk lévő kertbe simán beláttam, még ha nálunk is és ott is hatalmas volt a kerítés. Ezt a jó szememnek köszönhettem.
Pár perc után meguntam az erkélyen ácsorgást, és inkább a szobámban néztem tévét. Már 20 perce egy műsort követtem figyelemmel, mikor valaki csengetett. Rögtön lerohantam a lépcsőn, és siettem az ajtó felé. Mikor kinyitottam, egy nálam magasabb, szőke hajú, kék szemű fiú állt előttem. Látszott rajta, hogy sokkal idősebb nálam.
- Szia, Rami Räikkönen vagyok! - mutatkozott be barátságosan.
- Szia, Alex Salvatorénak hívnak! Gyere be! - invitáltam befelé, mire ő besétált a házba. Bevezettem a nappaliba, ahol rögtön helyet is foglalt a nagy kanapén.
- Kérsz valamit? - kérdeztem, mire ő mosolyogni kezdett.
- Köszi, de nem. Csak bemutatkozni jöttem, tudod, a szüleim a ti házatokkal szemben laknak. Az öcsém és én csak pár hétig leszünk itt. Honnan költöztetek ide? - kérdezte kíváncsian.
- Helsinkiből.
(Rami)
Látszott rajta, hogy kissé ideges volt. Lehet, hogy nem szokott hozzá az idegenekhez? De ez hülyeség, hiszen Helsinkiben sok ember lakik! Sokkal több, mint itt.
-Az szép hely. Nem jönnél át hozzánk? A szüleim is szeretnének megismerni - kezdtem
kedvesen, majd felálltam. Ő követte a példámat.
Titus és Juustu |
- Ööö....Persze, szívesen átmegyek. - Nem volt túl lelkes, de ezt arra fogtam, hogy csak félénk.
Gyorsan átsétáltunk az utca túloldalán lévő házba. Kopogás nélkül nyitottam ajtót, és engedtem be Alexet. Amint becsuktam az ajtót, a két fiam száguldott felénk. Mikor meglátták a lányt, kérdőn néztek rám.
- Alex, ők itt a fiaim. Titus és Juustu - mondtam, és megsimogattam a két fiam buksiját.
(Alex)
Két nagyon aranyos kisfiút mutatott be nekem Rami. Mindkettőnek szőke haja és vadul csillogó kék szeme volt. Leguggoltam eléjük, hogy kb. egy magasak legyünk.
- Sziasztok, a nevem Alex Salvatore! Tegnap költöztem a szemközti házba - mondtam barátságosan.
- Én Titus vagyok. Ő a testvérem, Juustu - mondta a bal oldali szőkeség.
- Játszol velünk Alex? - kérdezte az eddig csöndben figyelő kisfiú.
- Igen - mosolyogtam a kérdezőre.
- Előbb még bemutatlak a szüleimnek és a feleségemnek - mondta Rami, és közben a konyha felé vezényelt, ahol egy rövid fekete hajú és egy szőke hajú nő állt háttal nekem.
-Anya, Kriisti - szólította meg őket Rami, majd azonnal megfordultak.
- Jó napot, a nevem Alex Salvatore! Nagyon örülök a találkozásnak! - mondtam tisztelettudóan, mire mosolyogni kezdtek.
- Szia, a nevem Kriisti Räikönen! Rami felesége vagyok - viszonozta köszönésem a rövid fekete hajú, barna szemű nő.
- Isten hozott nálunk Alex! Paula vagyok, Rami anyukája - mosolygott az idősebb és alacsonyabb nő.
- Köszönöm, hogy itt lehetek!
- Nemrég sütöttem muffint, nem kérsz? - kínált meg Paula és egy nagy tálca muffinra mutatott.
- Köszönöm! - mondtam, miközben elvettem egy áfonyásat, erre Rami és Kriisti kuncogni kezdtek.
- Rosszat vettem el? - kérdeztem aggódva.
- Nem, csak tudod, ez az öcsém kedvence - mondta mire egy gondolat suhant át az agyamon, de rögtön el is űztem. ,,Az képtelenség hogy Ő lenne a testvére! Ez csak véletlen!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése